A kígyópisi mikroszkopikus golyócskákból áll

Ha egy embernek magas a húgysavszintje, abból jó eséllyel fájdalmas vesekő képződik, a kígyók azonban átalakítva mikroszkopikus gömböcskék formájában választják ki ezt az anyagot.

A hüllők és a madarak számára nem jelent problémát, hogy a vizeletük szilárd anyagból áll – ez a szervezet víztakarékos üzemmódjának eredménye. Bár évszázadok óta tanulmányozott jelenségről van szó, az így kiválasztott anyagok szerkezete és kémiai összetétele mindez idáig titok volt.
Egy kutatócsoport abban a reményben elemezte számos kígyófaj vizeletét, hogy az abból megismert dolgok az emberi egészség helyreállításában is szerepet kaphatnak. Nemrégiben a Journal of the American Chemical Society folyóiratban tették közzé vizsgálati eredményt, amelyben a kutatók 21 kígyófaj vizeletét elemezték és feltárták a kígyópisi titkait.
Az anyagcsere során az állatokban a táplálékukkal bevitt fehérjék és nukleotidok (ilyen például a jól ismert ATP) lebontásával keletkező nitrogénfeleslegből általában ammónia, karbamid, vagy húgysav képződik. Ezek az anyagcseretermékek azután távoznak a szervezetből.
Az ember és más emlősök esetében a karbamid jelentős mennyiségű vízzel együtt távozik, emellett kisebb mennyiségben ammónia és húgysav is van a vizeletünkben. Ha viszont túl magassá válik a húgysavszint, akkor abból kristályos vesekő képződhet. Ezzel szemben a madarak és a hüllők, sőt, néhány rovar is szilárd formában, úgynevezett urátként szabadul meg a húgysavtól.
A kutatók korábbi kísérletek során 8 kígyófajjal vizsgálták meg az urátképződés és kibocsátás menetét, feltárva az óriáskígyók és a mérgeskígyók közti különbségeket. Mindkét kígyótípus vizelete gömböcskék és kristályok elegyéből állt, ám az arányaik eltérőek voltak.
Akkor azt feltételezték, hogy eltérő kiválasztási módszerek miatt lehetnek különbségek abban, hogy melyik kígyótípus mikor és miként szabadul meg ettől a mellékterméktől. Most jóval több kígyó elemzésével hasonló különbségeket találtak, azonban a végtermék gömböcskék mikroszkópos analízise alapján arra jutottak, az alapvető folyamatok mindkét kígyótípusban azonosak.
Az egyelőre nem világos, hogy a kígyók szervezetében hogyan és hol alakulnak ki az urátgömböcskék, a kutatók a későbbi vizsgálataikkal ennek is szeretnének majd utánajárni.
































































































































































































