Ritka ragadozó vív harcokat az Alföld madaraival
A történelem során idén költött először kuhi hazánkban, a kirepült fióka máris összetűzésekbe került a madárvilág többi tagjával.
Rendszeresen keveredik csatákba más ragadozó madarakkal hazánk egyik első kuhifiókája. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint a fiatal példányt rendszeresen látják a Csanádi pusztákon, ahol a nála nagyobb egerészölyveket, rétihéjákat is erélyesen támadja.
Amint magazinunk korábban megírta, idén igazi madártani szenzációként először költött Magyarországon egy kuhipár. Mivel igen későn kezdtek költésbe, két fiókájuk csak augusztus végén, szeptember elején repült ki a fészekből. Október közepén egyikük megjelent a Kopáncsi-pusztán, ahol azóta is rendszeresen megfigyelik. A fiatal kuhi megfigyelése – ritkaságából adódóan – már önmagában is nagy élmény a madarászok számára. Nagyon karakteres, a hazai faunában semmivel sem összetéveszthető megjelenéssel bír.
A nemzeti park munkatársai többször látták, ahogyan egy-egy pusztai magányos fára kiülő egerészölyvet nagyon gyorsan elkezdett elzavarni a kuhi. Addig-addig piszkálta, zaklatta zuhanórepüléssel, hangos kiáltásokkal, amíg az nem távozott az „ő területéről”.
A vörös vércsék esetében fordítva zajlik ez a jelenet, a vércsék nagyon látványosan, intenzíven támadják a kuhit. Sokszor megfigyelhető, hogy egyszerre többen is nekirontanak, zaklatják, amíg olyan területre nem húzódik, ahol már úgy vélik, nem jelent számukra konkurenciát.
Egyelőre nem világos, hogy ezek a csaták azért alakulnak ki, mert a kuhi szokatlan a faj a területen, vagy egyszerűen konkurenciát látnak benne a vércsék a hasonló táplálkozási szokásai miatt.
A kuhi (Elanus caeruleus) jellemzően afrikai faj, a Szaharától délre eső területek madara, de megtelepedett már Délnyugat-Európában, Dél- és Délkelet-Ázsiában is. A főleg rovarokból, gyíkokból, esetleg apró emlősökből és madarakból álló táplálékát azonban itt is megtalálja, így esély van rá, hogy a jövőben egyre több példány bukkan majd fel nálunk.
Az első egyed Magyarországon 2012-ben, Csákváron bukkant fel, a másodikat hat év elteltével, 2018-ban látták, azóta viszont egyre sűrűbben jelennek meg. Sokáig kifejezetten ritka kóborlóként volt csak jelen hazánkban, idén szeptemberben viszont a történelem során először egyszerre, egymás mellett két kuhit is sikerült megfigyelni hazánkban, majd egy pár költését is dokumentálták.
Kisebb méretű ragadozó madárról van szó, tömege nem éri el a 400 grammot, szárnyfesztávolsága egy méternél rövidebb. Felül világos kékesszürke, fekete szárnyfedőkkel, alul fehér. Kézevezői feketések, karevezői sötétszürkék. Nagy, borostyánvörös szeme meglehetősen feltűnő.
Hazánkban védelmet élvez, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Kiderült, miként csapódik össze a Vénusz légycsapója
Már Darwint is foglalkoztatta a kérdés: miként képes villámgyorsan rázáródni a belsejében járó rovarra a Vénusz légycsapója?
Már lehet szavazni az év madarára
A közönség ezúttal három bagolyfaj közül választhatja ki a kedvencét.
Új majomfajt fedeztek fel a kongói esőerdőkben
A faj a kolobuszmajmok közé tartozik, genetikája pedig igen érdekes.
Nem mindegy a rákosi viperának, hogy milyen növényzet veszi körül
Több éven keresztül vizsgálták a rákosi viperákat az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai, így sikerült megállapítaniuk, milyen növényzet biztosít megfelelő élőhelyet számukra.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
