Ezek lettek az év legjobb magyar természetfotói

November 18-án ellátogattunk a legrangosabb magyar pályázat, az Év Természetfotósa 2025 díjátadójára és kiállításmegnyitójára, ahol a mintegy 3000 pályaműből kiválasztott legszebb 124 természetfotót állították ki.

Az Év Természetfotósa idén Litauszki Tibor lett, a legkiemelkedőbb ifjú természetfotósnak járó díjat pedig Király Árpádnak ítélték oda.

A zsűri a legjobb természetfotónak Szabó Csaba Elkaptad? című fényképét választotta. A képek értékelése során összesen 9 kategóriában, például madarakról, emlősökről, víz alatti világról, tájakról szóló képekből választották ki a legjobb 3-3 képet, és számos különdíjat is kiosztottak.

Idén megújult a pályázat, mivel a szervezést átvette Gaál Péter és a Varázslatos Magyarország csapata. A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Fáth Péter vezetésével 1993 és 2024 között bonyolította le a versenyt és kiállítást.

További újdonság és érdekesség, hogy az utóbbi mintegy 20 évben Daróczi Csaba, Máté Bence és Potyó Imre rendszeresen indultak többek között ezen a rangos pályázaton is, ahol a legsikeresebb fotósokként szerepeltek. Idén megfordult a helyzet: nem indulóként, hanem a nyolctagú zsűri tagjaként vettek részt. Az est házigazdája Puskás-Dallos Péter volt, aki gondoskodott a vidám hangulatról. A korábbi évekhez képest változás az is, hogy kevesebb kategóriában indulhattak a versenyzők, de ez nem volt hatással a beküldött fotók számára.

8 fotó

Melyek a legnépszerűbb témák?

Kíváncsiak voltunk arra, hogy milyen témákat szeretnek a fotósok, akik nagyrészt a természetet kedvelő laikusok, illetve van-e hasonlóság azzal, hogy a természetvédelem milyen fajokat karol fel. A természetvédelem sokat foglalkozik látványos madarakkal és emlősökkel – erre magyarázat lehet, hogy ezen fajokat jobban szeretik az emberek. Ezért végiglapoztuk a tavalyi és az idei kiállítás anyagából készített két fotóalbumot és megnéztük, hogy a különböző rendszertani csoportokból hányat találunk az albumokban, például hány hal, hány madár fényképe került kiállításra.

Az albumokban 247 kép közül 55 olyat találtunk, ahol egy fotón többféle téma is látható egyszerre: állatok, növények, illetve tájak. Ezek közül sok olyan volt, amelyen vadászat közben kaptak le egy-egy madarat és a zsákmányállat is látható a képen,

tavaly és idén tehát a többszereplős témákat kedvelték a leginkább a pályázók és a zsűri.

Az élmezőnyben 50 képpel szerepeltek a csak madarakat ábrázoló fotók is és nem sokkal utánuk következtek azok, amelyeken csak tájak láthatók.

Az emlősök fotózása is népszerű volt 32 felvétellel. Rengeteg gerinctelen állat él a Földön, de megmutatkozott, hogy a fotósok őket kevésbé fényképezik, így a középmezőnyben találtuk őket a növényekhez hasonlóan. Csupán 6 kétéltű és 2 hüllő fotó került be a legjobbak közé, azaz a kiállításokra és az albumokba.

Ez azt mutatja, hogy az úgynevezett „csúszómászók” kevésbé népszerűek. A gombák voltak a legkevésbé a figyelem középpontjában: tavaly 2 felvétellel kerültek be az albumba, idén egyetlen egy fotón látható gomba, de közösen szerepel egy pókkal.

Az ilyen versenyeken megmutatkozik, hogy mely fajok a népszerűek a fotósok és a zsűri tagjainak körében.

Arra jutottunk, hogy a madarakat és az emlősöket fotózzák a legtöbbet.

A természetfotósokat és a természet szépségei iránt érdeklődő embereket a látványos, érdekes, cuki, szép fajok vonzzák a legjobban, mint például a túzok, a gímszarvas, a cápák, a bálnák, a nagy kócsag, a daru, a tengeri teknősök, a szép lepkék. Időnként azért kevésbé népszerű állatok is megmozgatják a fotósok fantáziáját: például idén az Év természetfotósa patkányokat is fotózott, és az albumban több pók, illetve légy is szerepel.

Fotók és természetvédelem

A természetvédelemben is sokat foglalkoznak a madarakkal és az emlősökkel, és többnyire innen kerülnek ki azok a fajok, amelyek kiemelt figyelmet kapnak. A közkedvelt állatokat megvédő programokra jobban lehet támogatást és pénzt szerezni, így számos olyan program létezik, amely látványos fajjal foglalkozik: ilyen például Magyarországon a parlagi sas, Spanyolországban az ibériai hiúz és Kínában az óriás panda védelme.

Ha az emberek támogatják egy-egy népszerű állat védelmét, azzal sok más kevésbé ismert vagy népszerűtlen fajon is segítenek, amelyek ugyanazon az élőhelyen élnek. Az állatok és növények élőhelyeiről, a szép tájakról is érkeztek be szép képek a pályázatra. A vizes élőhelyek – ahol sok halfaj él – szintén fontos szerepet játszanak a természetvédelemben, 2024-ben és 2025-ben is éppen ilyen témában került ki a legjobb fotó.

Az emberek szívéhez kevésbé állnak közel a békák és a kígyók, illetve sok rovarfaj, emiatt a természetfotósok is jóval kevesebb fotót készítenek róluk – ez az albumokat lapozgatva is kiderült. A természetvédelem foglalkozik velük is, de kevés az egy-egy fajra indított fajmegőrzési program.

Az ő védelmük egyik módja, hogy védetté nyilvánítják a területet, ahol élnek, így próbálják a hosszú távú fennmaradásukat biztosítani. Ezen a pályázaton kevéssé hangsúlyosak a növények, ugyanakkor a természetvédelem kiemelten foglalkozik a veszélyeztetett növények megvédésével.

Egy természetfotó-kiállításnak fontos üzenete és szemléletformáló szerepe is van manapság, hiszen ezáltal az emberek jobban megismerhetik az élővilág rejtett titkait és közelebb kerülhetnek a természet világához.

A természet szépségei iránti pozitív érzelmek segítenek abban, hogy az emberek támogassák a természetvédelmi törekvéseket. Az Év természetfotósa pályázatokon régóta fut a „Kezünkben a Föld” kategória, amelyben pont a természet és az ember közötti konfliktusokat szemléltetik az alkotók.

Megnéztük tehát a tavalyi és az idei pályázat anyagát és kiderült, hogy a madarak és emlősök voltak a legnépszerűbbek a fotósok és a zsűri tagjai körében. A természetvédelemben szintén központi szerepet játszanak az ide tartozó állatok, ezek szerint van hasonlóság a természetfotózás és a természetvédelem között és az emberek érdeklődése valóban befolyásolhatja a természetvédelmet.

Aki a saját szemével szeretné megtekinteni az idei legjobb magyar természetfotókat, 2025. január 5-ig teheti meg a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban, továbbá egy gyönyörű album formájában meg is vásárolhatja őket. Ez egy jó karácsonyi ajándék is lehet olyan családtag vagy barát számára, aki szereti a természetet és a szép képeket.

A későbbiek folyamán is láthatóak lesznek a képek az ország több pontján, egy vándorkiállítás keretében, melynek állomásai:

• Liget, Budapest: január – február
• Babits Mihály Központ, Szekszárd: 2026. február 2. – március 2.
• Hajdúnánási Művelődési Központ: 2026. március 18. – április 15.
• Váci Mihály Kulturális Központ, Nyíregyháza: 2026. április 22. – május 20.

A vándorkiállítás további helyszíneiről a Varázslatos Magyarország honlapján és Facebook-oldalán adnak tájékoztatást a szervezők.

Írta: Czinder Móni, Bajomi Bálint