Rendkívül közel engedi magához az embert ez a szép madár

A vörösbegy (Erithacus rubecula) hazánk egyik legkedveltebb énekesmadara, amely gyakarn feltűnik kerti madáretetőkben, parkokban, akár városokban is. Könnyen felismerhető vörös színű arcáról és mellkasáról.

Az MME madáradatbázisa szerint bár vonuló madár, egész évben találkozhatunk vele. Ennek oka, hogy a távozó hazai példányok helyére Európa északabbi részéről érkeznek hozzánk példányai telelni. Ezek a madarak sokszor településektől távoli, háborítatlan erdőkből jönnek országunkba, ahol az embert, mint veszélyforrást, nem ismerik, ezért kifejezetten szelídek.

Az ilyen egyedek roppant bizalmasak, akár méternyire is meg lehet őket közelíteni.

A vörösbegy alapvetően rovarokkal, pókokkal, esetleg apró csigákkal táplálkozik, de a hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget és az etetőkbe kihelyezett magvakra is rájár.

Legtöbbször estefelé hallatja jellegzetes „cik-cik” hangját a bokrok sűrűjéből. Kedveli a szürkületet, amire nagy fekete szemei is utalnak, ezért hajnalokon és naplemente után is hallhatjuk hangját, illetve megpillanthatjuk az örökzöldek alól kiugrálni.

Költőhelyei az erdőkben található hűvös patakvölgyek, mélyutak mentén találhatók. Nagy-Britanniában a kertekben, parkokban is fészkel, az angolok nemzeti madaruknak tekintik. Átlagéletkora nagyon rövid, külföldi adatok alapján 1,5 év.

Magyarországon igen gyakori fészkelő és védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.