Nem mernek harcba szállni rokonai nádasaink urával
A fészkelőhelyekért így csak saját fajtársaival kell versengenie.
Csak áprilisban érkeznek haza országunk legnagyobb testű nádi poszátái, amelyek szeptemberben Afrika felé vették az irányt az érkező hideg elől menekülve. A nádirigó (Acrocephalus arundinaceus) nádasaink gyakori madara, amely leginkább a mocsarak, lápok szegélyzónáiban költ.
Az MME madáradatbázisa szerint példányai akár 40 grammosra is nőhetnek, szárnyfesztávolságuk pedig megközelítheti a 30 centimétert.
Méreténóből adódóan a költőhelyekért csak fajtársaival kell versengenie, a többi rokonfaj kisebb mérete miatt nem száll harcba vele a fészkelőterületekért.
A nádirigóknál gyakori jelenség a poligámia, a fészket a tojó a nyílt vízfelszín közvetlen közelébe építi. Évente két fészekaljat nevel, amely 4-6 tojásból áll.
Vízi rovarokkal, lepkék hernyóival, szitakötőkkel, pókokkal és apró halakkal táplálkozik. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Kéktúra: megéri a bajóti kitérő
Bajóton jártunk, ahol nem az Országos Kéktúrát folytattuk, hanem inkább tettünk egy kitérőt az Öreg-kő 372 m tengerszint feletti magasságba nyúló tömbjén.
Marhacsordák közelében pillanthatjuk meg színes madarunkat
A sárga billegető a hideg hónapokra elvonul hazánkból.
Vadméhek nőttek fel ebben az ősi koponyában
A mai Dominikai Köztársaság területén kerültek elő azok a 20 ezer éves kisemlős-koponyák, amelyek vizsgálata során egykori vadméhek ivadékbölcsőire bukkantak a szakemberek.
Egyes virágok meleggel vonzzák beporzóikat
Sok-sok évmillióval azelőtt, hogy a színes szirmok vagy az édes illatok váltak volna a beporzókat csábító eszközökké, a cikászok már képesek voltak rávenni a rovarokat a virágaik látogatására.
Zöld küllőnek nézhetjük ritkább madarunkat
A hamvas küllő hasonlít rokonára, de azért vannak egyértelmű megkülönböztetőjegyek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
