Évtizedek után egyesítették a kettévágott kiskunsági vizes élőhelyet

Több mint tíz évig tartó előkészítés és kivitelezés után sikerült egyesíteni kiskunsági a Böddi-szék csatornával kettévágott medrét – számol be az MTI. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projektzáró rendezvényen, Akasztón arról beszélt, hogy a természetvédelmi szempontból különösen értékes vizes élőhely helyreállítását a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Unió LIFE Nature alapja és a kormány támogatásával valósította meg. Idén Magyarország négy projekttel is támogatást nyert a LIFE programban, a Kiskunsági Nemzeti Park mindegyikben érintett.

A Böddi-szék medrét a Sós-éri főcsatornával vágták ketté az 1950-es években, ami komoly hatással volt a tájra és az élővilágra. A csatorna hosszú távon akadályozta a természetes vízmozgást, édesvízzel hígította a tó vizét, és hozzájárult a meder elnádasodásához, feltöltődéséhez. Ezeket a kedvezőtlen folyamatokat a klímaváltozás hatásai még inkább felgyorsították, így veszélybe került a helyi szikes élővilág ökológiai rendszere.

Rácz András szerint projektnek köszönhetően a központi meder és az öblözetek ismét összekapcsolódtak, ezáltal az egységes tómeder felülete 180 hektárról mintegy 400 hektárra nőtt. A munkálatok során 6 kilométer hosszan áthelyezték a Sós-éri főcsatornát, az új nyomvonal elkerüli a medret. Négy zsilip és három áteresz is felépült, hogy biztosítsák a megfelelő vízkormányzást és a terület megközelíthetőségét.

Összességében 800 hektáron indult meg a változatos élővilággal rendelkező szikes gyepek helyreállítása. Több mint 400 hektár földterület állami tulajdonba került, további területeken pedig megállapodtak a földhasználókkal, hogy folytassanak természetvédelmi célú kezelést.

Ritka, őshonos állatok

A szikes réteket és mocsarakat őshonos magyar háziállatokkal, például szürke marhával és házi bivalyokkal legeltetik, utóbbiak különösen hatékonyak a záródott nádasok megnyitásában dagonyázásukkal és taposásukkal. Az állattartás kapcsán pásztorszállást, nyári és téli szállásokat, karámrendszereket, utakat, itatókat alakítottak ki, mellettük pedig tíz gémeskutat is felújítottak.

A Böddi-szék Európában ritka és különösen értékes vizes élőhely, a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes tava. Ugró Sándor, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója szerint a szikes sztyeppék és mocsarak csupán néhány országban fordulnak elő Európában, de a legnagyobb kiterjedésben Magyarországon találhatók meg. Sok tekintetben különlegesek, hiszen ezek tengerpartokhoz hasonló élőhelyek a szárazföld belsejében.

A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi szikes tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű szikes tavak 18 százalékát teszi ki. Része a Natura 2000 hálózatnak, és a szomszédos Kelemen-székkel együtt a vizes élőhelyek védelmére létrehozott ramsari egyezmény is védi.

A kutatók a munkálatok során folyamatosan vizsgálták az élővilág állapotát, és már menet közben is számos biztató eredményt regisztráltak.

A szikes tavak jelzőfaja, a sziki lebegőkandics több helyen tömegesen jelent meg, ami kulcsfontosságú a vonuló madarak táplálékellátásában.

A helyreállított vízjárás emellett kedvezően hatott a szikesekhez kötődő ritka madárfajokra, például a széki lilére, gulipánokra, gólyatöcsre, piroslábú cankóra és a bíbicekre.

A Böddi-székre ősszel rengeteg parti és gázlómadár, valamint darvak, több ezer vadlúd, főleg nyári ludak és nagy lilikek jönnek, de időnként felbukkan a ritka és veszélyeztetett vörösnyakú lúd is. A récék közül előfordul itt a kanalas, nyílfarkú és kendermagos réce, a parton pedig a kis termetű havasi partfutó, parti lile vagy akár az ezüstlile.