Madárritkaságot figyelhetünk meg halastavainkon
A borzas gödény egykori gyakori fészkelő volt nálunk, mára azonban csak elvétve találkozhatunk vele.
A 19. század Magyarországon a vizes élőhelyek drasztikus átalakulásának korszaka volt, a folyószabályzások, lecsapolások óriási hatást gyakoroltak a tájra. Emiatt, illetve a vadászat következtében számos, korábban gyakori, a vizes élőhelyekre köthető madarunk részben vagy teljesen eltűnt, elég a batlára vagy a rózsás gödényre, esetleg a borzas gödényre gondolni.
Utóbbi faj ma már ritkán jelenik meg hazánkban – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. Csak kóborló egyedeit láthatjuk, költeni sajnos már nem költ nálunk. Az utóbbi években megfigyelései mintha viszonylagosan nőnének, egy-két példány rendszeresen látható volt nagyobb halastavainkon, halastórendszereinken, sőt a Kis-Balatonnál párban is látták.
A faj Délkelet-Európában és Ázsiában él, költőhelyét a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek jelentik, ezek megritkulása és felaprózódása súlyos hatást gyakorol az állományra. Szinte csak halat fogyaszt, azokból akár napi 3 kilogrammot is képes megenni.
Az európai populáció a telet Afrikában tölti, a legtöbb példány a Nílus völgyébe vonul. A borzas gödény egyik érdekessége, hogy fiókái a fészek elhagyása után „óvodákat” képeznek.
A Sárkányok háza sárkányáról neveztek el egy új állatfajt
A Syrax-hegyiagámát egyelőre kizárólag a Me Vong Nemzeti Park örökzöld erdeiben találták meg.
Így próbálják megmenteni a Kis-Duna egyik csallóközi ágát
A Csallóköz egykor kristálytiszta vizű Tőkési-ágának megmentését közel 900 ezer eurós természetvédelmi projekt szolgálja.
Néhány centiméterre állt meg a királykobra a magyar filmestől
Csapó András rendezőt minden munkájában ugyanaz a két szenvedély vezeti: a vad természet megismerése és a távoli kultúrák felfedezése. Bali, az istenek szigete e két világ különleges találkozási pontja, nem csoda, hogy legújabb, kígyókról szóló, független készítésű dokumentumfilmjének helyszínéül is ezt választotta.
Tömegével gázolhatják el súlyosan veszélyeztetett emlősfajunkat
A mezei hörcsög súlyosan veszélyeztetett állatfajunk, amelyre egészen váratlan veszélyek is leselkednek. Szapu Julianna Szulamit és Németh Attila biológusok írása.
A méhek is „fintorognak”, ha rossz ízt éreznek
A poszméhek nyelvének mozgása elárulhatja, hogyan reagálnak a kellemes és kellemetlen ízekre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
