Rekordszámú túzokot számoltak Dévaványa környékén

Hazánk védett madarainak kihívást jelent a szokatlanul télies időjárás.

Minden eddigi csúcsot megdöntött Dévaványa térségének túzokállománya a januári országos szinkronszámlálás adatai alapján.
Rekordszámú túzok az Alföldön
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság beszámolója szerint a területükön végzett felmérés során a szakemberek 808 példányt számoltak össze a faj egyik legjelentősebb hazai élőhelyén, ami rekordnak számít. A Kis-Sárréten emellett 150, a Csanádi pusztákon pedig 37 példányt találtak. A megfigyelés a határon túlra is kiterjedt: a nagyszalontai klasszikus telelőhelyen 108 egyedet regisztráltak a helyi szakemberek.
Az idei számlálást különlegessé tette a tájat borító 20-25 centiméteres hótakaró. Bár a vastag hóréteg miatt a helyszínek megközelítése a korábbi évekhez képest nagyobb kihívást jelentett, a hóborítás segítette a madarak észlelését és a csapatok pontos létszámbecslését.
A felmérés során azonosított legnépesebb csapat 249 egyedből állt.
Nagy kihívás a tél védett madarainknak
A fagyos időjárás és a tartós hótakaró komoly próbára teheti az állományt. Amennyiben a hideg periódus elhúzódik, az felélesztheti a túzokok vonulási ösztönét, ami a Kárpát-medencéből déli, délnyugati irányba való elvándorláshoz vezethet.
A madarak jelenleg különös stratégiával jutnak táplálékhoz a repceföldeken: a túzokok az őzekkel és nyulakkal társulva vészelik át a telet. Mivel az őzek kaparással tisztítják meg a havas felszínt a zöld levelek után kutatva, az általuk megnyitott foltokon a túzokok is könnyebben hozzáférnek a létfontosságú repcelevelekhez.
A januári túzokszinkron országos, összesített adatai jelenleg még feldolgozás alatt állnak, a végleges számokról később adnak hírt.
Kihalás közeli állapotba kerültek a túzokok
A túzok (Otis tarda) a hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható.
Hatalmas termetű madárról van szó, példányai elérhetik akár 16 kilogrammos testtömeget is.
Táplálékában állati és növényi eredetű elemek is találhatók, magvak, levelek, ízeltlábúak és kisemlősök is szerepelnek étlapján. Télen sokszor az őzekhez csapódik, a hó alól kikapart repcét, lucernát fogyasztja. A fiókák eleinte főleg rovarokat esznek, később egyre jelentősebb lesz zöldfogyasztásuk.
Ahogy magazinunk arról korábban beszámolt, a túzokok násza február második felében-március kezdődött. A túzokok ekkor elkezdték felölteni nászruhájukat, a kakasok nyakán megjelentek az első vörös tollak, bajusztollaik pedig növekedésnek indultak. Később viselkedésük is a dürgés időszakára jellemzővé vált, a kakasok ilyenkor tipegnek, kifordítják a szárnyaikat, a jellegzetes násztánc mozdulatait produkálják, illetve harcokba kezdenek egymással. A hazai túzokok április végére le is rakták tojásaikat, amelyekből május-júniusra elő is bújnak a csibék.
A túzok veszélyeztetett állat, világszerte kevesebb mint 33 ezer példánya él. Elsősorban vadászata, illetve élőhelyei eltűnése miatt került kihalás közeli állapotba. A hazai állomány az 1980-as fogyatkozott meg jelentősen, de a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódott. Magyarországon fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
A friss adatok szerint hazánkban 1899 túzok található, ami az ezredforduló utáni időszakban az eddigi legnagyobb létszámú magyar állomány. Több mint 45 százalékuk, 863 egyed a Körös-Maros Nemzeti Park területén él, a Kiskunságban 614 egyed előfordulását dokumentálták a felmérők.








































































































































































































