Halakat zsákmányoló ökörszem: szakértő magyarázza el a meglepő videót

A magyarországi madarászközösséghez is eljutott az a videó, amelyet egy németországi felhasználó egy nyilvános közösségimédia-csoportba töltött fel. A januári felvételen az látható, amint egy ökörszem egy részben befagyott víznél ugrándozik, illetve emel ki parányi halakat. A jelenségről Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivőjét kérdeztük.

A szakértő szerint a videót valószínűleg nem mesterséges intelligenciával készítették, a hozzászólók között pedig olyan is akad, aki hasonlót figyelt meg egy vörösbegynél. Sőt, időközben Azerbajdzsánból, Zülfü Fərəcli madarásztól kapott egy linket szintén halat zsákmányoló berki poszárától.

„Madárviselkedés szempontjából abszolút reális jelenetről van szó. Az ökörszemek és a vörösbegyek egyaránt ragadozó életmódot folytatnak, hosszú, csipeszszerű csőrük alkalmas az apró halak kiemelésére” – mondja.

Az ökörszem méretéből adódóan apró gerinctelenek, így rovarok, pókok, peték, bábok elejtésére specializálódott. Ökölszabályként elmondható, hogy egy madár akkor képes elfogyasztani az adott zsákmányt, ha el tudja kapni, illetve le tudja nyelni, elviekben egy kis hal tehát nem jelenthet problémát.

A lehetőséget az adhatta, hogy a madár inni érkezett a sekély kis patakhoz vagy tavacskához. „Ebben oxigénszegény állapot alakulhatott ki, a halak ezért elkezdtek a felszínen pipálni.

Ez az ökörszem szempontjából felhívás volt keringőre

– teszi hozzá Orbán Zoltán.

Egyes énekesmadarak még a dögökből is esznek

Mint a szóvivő feleleveníti: bő tíz éve természetrajongók körében nagyot szólt az a videó, amelyet a finn Lassi Kujala készített. Ezen egy széncinege szerepel, amely egy, az etetőt látogató másik madarat, egy zsezsét öl meg, hogy hozzáférjen a zsírban gazdag agyszövetéhez. „A széncinegéknél éppen magyar kutatók írták le, hogy a tél végén, tavasz elején a Bükk barlangbejárataiban a hibernációból ébredező, még kába denevéreket prédálják” – eleveníti fel.

Orbán Zoltán szerint a ragadozó életmódot folytató állatok jelentős része opportunista, vagyis azt eszi, amit az adott területen a legkönnyebben el tud ejteni. Különösen igaz ez a téli időszakban, elég azon fajokra gondolni, amelyek alapvetően rovarevőként látogatják az etetőket, fogyasztják a bogyókat, apró magvakat.

„A széncinegék akár még dögökre is rájárnak. Találkoztam már olyan videóval, amelyen egy farkasok, medvék és más nagytestű emlősök által nagyrészt lecsupaszított szarvastetem van, de a bordaívek között madarak dolgoznak” – magyarázza. Mint hozzáteszi, Angliában még azt is leírták, ahogy az énekesmadarak a jellegzetes, házhoz szállított tejesüvegek alumínium kupakják keresztül férnek hozzá a tej tetején összegyűlő, energiában gazdag tejszínhez.

Mit tanulhatunk az opportunista madaraktól?

Orbán Zoltán úgy látja, a modern élet csodája, hogy mindezeket a jeleneteket egyre szélesebb körben sikerül dokumentálni, hála a milliónyi természetjárónak, kameráknak és okostelefonoknak. Az ilyen megfigyelések egyik érdekessége az, hogy a madarak gyakran egymástól tanulják el a viselkedést.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Széncinege.

Forrás: Kalla Foto / Önök küldték

„Amikor a madarak csapatban mozognak, annak több előnye is van. Egyrészt a tömegben kisebb az esély arra, hogy éppen az adott egyedet kapja el egy ragadozó, másrészt a több szempár többet lát, hamarabb reagálhatnak a fenyegetésre. Végezetül a csapatban mozgás az információátadást is felgyorsítja az aktuálisan elérhető táplálékfoltokról” – mondja a szakember.

A tejszínt dézsmáló madaraknál maradva: a kutatók megfigyelték, hogy a viselkedés egyre táguló körben kezdett el terjedni, ami az egymástól való tanulás jele. „Amennyiben aztán egy kóborló példány télen új területre repül át, az ottani társai is elsajátíthatják a trükköt” – nyilatkozza Orbán Zoltán.

A szóvivő szerint fontos további tanulság, hogy a téli ínségben, amikor a táplálék különösen számít, a madaraknak igen találékonnyá válnak. „Ez egyben azt is igazolja, amit mindig hangsúlyozunk: nincsenek rászorulva a segítségünkre, mint sokan gondolják, az emberi segítségtől függetlenül kell és tudják átvészelni a telet is” – zárja gondolatait.