A rágcsálók téli réme ez a madár

A kékes rétihéják ezres nagyságrendben vészelik át nálunk a telet.

Az, hogy az ember mely madarainkat látja a legszebbnek, nyilvánvalóan szubjektív kérdés, abban viszont a természetrajongók többsége egyetért, hogy ragadozómadaraink igencsak elegánsak. Még ebből az erős mezőnyből is kiemelkedik a kékes rétihéja, amelyet telenként gyakran alacsonyan, a havas táj felett szitálva figyelhetünk meg.
A faj Európa nagy részén költ, de a Kárpát-medencéből hiányzik, téli vendégként és átvonulóként azonban gyakran láthatjuk – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. Elsősorban nyílt gyerepek és mezőgazdasági területek felett figyelhető meg október és április között, igaz, ritka esetekben át is nyaralhat. A 20. század elején még néhány hazai költőpárról is tudtak.
A kékes rétihéja nevét a hímek kékesszürke tollazatáról kapta. A faj telente nálunk főként mezei pockokat és más rágcsálókat fogyaszt, de apró madarakat is elejt – télen pedig madárfiókákat, hüllőket is zsákmányol. A hideg hónapokat az egyedek ezrével vészelik át nálunk, éjszakázóhelyeiken ilyenkor csapatosan is megjelenhetnek.








































































































































































































