A poszméh királynők nyelvi problémákkal küzdenek

Tavasszal a lassanként felmelegedő talaj mélyéről előbújnak a telet ott kihúzó fiatal poszméh királynők, hogy az őszi párzás óta a testükben hordozott utódgenerációval megalapítsák az év során működő családjukat. A királynő az első heteket táplálkozással és az ivadékai számára élelemgyűjtéssel tölti, ám ez sokkalta megerőltetőbb feladat, mint gondolnánk.

A PNAS folyóiratban közzé tett kutatási eredményben kínai szakemberek arról számoltak be, hogy a poszméh királynők anatómiai okokból sokkal nehezebben tudják a virágok nektárját felszippantani, mint a később kikelő dolgozók.

A királynők egészen addig gyűjtögetnek, míg az első dolgozók ki nem keltek, utána átadják a munka ezen részét - a felfedezés pedig megmagyarázza, mi áll ennek a hátterében.

A kutatók a nálunk is igen gyakori földi poszméh (Bombus terrestris) mezőgazdasági munkára tenyésztett egyedeivel végeztek vizsgálatokat. E faj dolgozóinak kb. 4 milliméter, a jóval nagyobb termetű királynőinek kb. 10 milliméter hosszú a nyelve, azonban a különbségek itt nem álltak meg. A kutatók 9 királynőről, és 13 dolgozóról készítettek felvételeket.

A nagy sebességű videókkal kimutatták, hogy a királynő nyelve hiába hosszabb, és hiába lefetyel gyorsabban, mégse tud olyan hatékonyan inni vele. Ezt követően elektronmikroszkóppal vizsgáltak meg 67 dolgozót és 32 királynőt. A felvételekből az is kiderült, mi a különbségek oka: a királynő hosszú nyelvét sokkal ritkásabban borították be a szőröcskék, mint a dolgozók rövidebb nyelvét.

A méhek nyelve a hajszálcsövesség elvén működik, ehhez szükségesek a mikroszkopikus szőrszálacskák, amelyek beborítják. A nektár a szőrök közé, a szőrszálacskák közti résekbe nyomul be, ahol a felületi feszültség hatására tud megtapadni.

Mivel a hajszálcsövesség hatékonyabb, ha kisebbek a „hajszálcsövek”, vagyis a rések a nyelv szőrszálai közt, ezért a sűrűn szőrös nyelv képes igazán sok nektárt felszippantani. Könnyen érthető így, hogy a ritkásabban nőtt szőröcskék a királynők hosszú nyelvén kevésbé hatékonyak.

A mikroszkópos vizsgálatok alapján feltárult az összefüggés a méhek testmérete és a nyelv szőreinek sűrűsége közt: minél nagyobb volt egy méh, annál ritkásabban álltak a szőrök a nyelvén. Mivel minden családban a királynők messze a legnagyobb termetűek, ezért ez az anatómiai sajátosság őket érinti a leginkább kedvezőtlenül. Ez azt is jelenti, hogy a királynők nem azért bízzák a gyűjtögetést a dolgozókra, mert piszokul lusták, hanem azért, mert a dolgozók nyelvének felépítése erre sokkalta alkalmasabb.