Eltűnik a névadó moszat a Sargasso-tengerből
Az Észak-Atlanti-óceán szubtrópusi áramlatrendszere fogja körbe a Sargasso-tengert, azt a területet, ahol a lebegő moszat hatalmas tömege az esőerdőkhöz hasonlíthatóan sokszínű élővilágot tart el.
A Sargasso-tenger legendás terület, először Kolumbusz tett róla említést, de Jules Verne rajongóinak is bizonyára azonnal beugrik a Húszezer mérföld a tenger alatt 11. fejezete, amikor a Nautilus áthajózik alatta. Verne jól tudta, hogy a fizikai határokkal nem rendelkező tenger miként is jött létre az óceáni áramlatok hatására:
„Ez a másik ág – amely inkább megnyúlt karikához hasonlítható – körülöleli meleg vízgyűrűjével a hideg, csendes, mozdulatlan óceánnak azt a részét, amelyet Sargasso-tengernek neveznek. Valóságos tó ez az Atlanti-óceán kellős közepén: három esztendő alatt kerüli meg a nagy áramlat vize.” (Kilényi Mária fordítása)
Verne idejében a Sargasso-tengert leginkább arról ismerték, hogy nehéz volt áthajózni rajta, bár nem a moszattömeg miatt, hanem azért, mert ez egy olyan terület, amely a magas légnyomású övben található. Ez azt jelenti, hogy anticiklon épül itt ki, és ebben a szél gyakran hetekig nem fúj.
Ami a vitorlázás idejében a hajósoknak hátrány volt, az az élővilágnak azonban előny: a nyugodt tenger nyújt menedéket számtalan állat ivadékainak, így a tengeri teknősök kicsinyeinek is. Azonban, ahogy minden hasonló rendszer, ez is kényes egyensúlyban létezik.
Nemrégiben egy kutatás arra jutott, hogy a Sargasso-tenger északi felén kevesebb mint tizedére esett vissza a rejtekadó moszat mennyisége.
A változás mögött valószínűleg az áll, hogy a tengervíz hőmérsékletének emelkedése miatt a Mexikói-öböl térségéből kevesebb egészséges moszat jut ebbe a régióba.
A Sargassum-moszat tutajszerűen úszik a tenger felszínén, akár hosszú kilométereken át tartó tömegekben. Ez ad élőhelyet számtalan állatnak, így az álcserepesteknős vagy épp a közönséges levesteknős kicsinyeinek, ezek gyakorlatilag itt élik le gyermekéveiket.
A műholdas megfigyeléseken alapuló felmérések szerint azonban a moszat mennyisége az elmúlt évtizedben drámaian lecsökkent. A Mexikói-öböl rekorddöntögető tengeri hőhullámai miatt a moszatok legyengültek, mire elérték volna az áramlatok útján a Sargasso-tengert. Ez, és a nyílt óceán vizének melegedése egyaránt az állomány csökkenését eredményezték.
Az elemzések azt is feltárták, hogy nemcsak a mennyiségben, hanem a moszat évszakos ritmusában is átalakulás tapasztalható. Míg korábban e tengerben a moszat legnagyobb mennyiségét a késő őszi és kora téli időszak hozta el, ma a csúcs a nyári melegre esik. Ez pedig jóval nagyobb léptékű ökológiai átalakulást jelez, amelynek részleteit tovább kell vizsgálniuk a szakembereknek.
Míg a Sargasso-tenger területén csökkent a moszat mennyisége, néhány éve az Atlanti-óceánt átívelő övezetben rekord mennyiséget mértek. Ezt az övezetet csak néhány éve fedezték fel – műholdas segítséggel. Érdekes módon, miközben a Sargasso-tenger moszatállománya zuhanásnak indult, az övezeté pont akkor kezdett emelkedni.
Ez is arra utal, hogy jelentős átalakulás zajlik az óceánban. Ez komplex, légköri-óceáni, tápanyagellátási, illetve a helyi hőstresszhez köthető változások együttes hatásaihoz köthető, ám a pontos összefüggéseket még fel kell tárniuk a kutatóknak.
Ritka madárvendégeket rejthetnek a hazai bányák és várromok
A hajnalmadár és a havasi szürkebegy megfigyeléséhez kitartásra van szükség.
Ezért támadhatnak hajókra a kardszárnyú delfinek
Úgy tűnik, a hajók elleni támadások hátterében nem pusztán kíváncsiság vagy játék áll.
Galandféreg irányítja egyes rovarok életét és halálát
A parazitákról nem a legjobb véleménye van az átlagembernek, mivel számos betegség, probléma kötődik hozzájuk, kivételek azonban mindig akadnak.
Megfejthették a boszorkánykörök titkát
A sajátosan, gyűrű alakban növő gombák régóta foglalkoztatják az embereket.
Ez a madárfajunk szinte észrevehetetlen a fákon
A füleskuvik az egyetlen magyarországi bagolyfaj, amely vonuló.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
