A vizek csendes lakója: hol találkozhatunk vidrával?
Bár a vidra rejtett életmódja miatt ritkán kerül szem elé, Magyarország számos térségében jelen van.
A vidra (Lutra lutra) a hazánkra jellemző vizes élőhelyek egyik különleges emlősragadozója, amely szinte minden olyan víztest környékén megtelepszik, ahol számára elegendő táplálék és búvóhely áll rendelkezésre – olvasható a Természetvédelem.hu oldalán. Magyar néven egyszerűen vidráként ismert, de ha pontosak akarunk lenni, az európai vidráról van szó.
A faj hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Védettségét 1974 óta jogszabály garantálja. A vidra szerepel több nemzetközi egyezményben is, így a Bern-egyezmény II. mellékletében, a CITES I. listáján, és az EU élőhelyvédelmi irányelveinek mellékleteiben is.
Itthon az ország délnyugati és nyugat-dunántúli részeiben a leggyakoribb, különösen Somogy, Baranya, Tolna és Zala megyékben, valamint a Balaton-felvidéken és a keleti, délkeleti régiókban. Szórványosan előfordul a Mezőföldön, a Duna-Tisza közén, a Kisalföldön és a Szigetközben is.
A vidra jelen van halastavak, lápok, holtágak és csatornák mentén, az efféle vizes élőhelyek biztosítják számára a táplálékot, búvóhelyet és szaporodási lehetőséget. Azokon a helyeken, ahol a parti növényzet hiánya vagy az erős emberi zavarás jellemző, a vidra folyamatos jelenléte nehezebben tartható fenn.
A vidra vízhez kötődő életmódot folytat, bár ideje jelentős részét a szárazföldön tölti, például éjszakai táplálékszerzés vagy pihenés alkalmával. Számára fontos a megfelelő parti növényzet és a halakban gazdag vizek megléte.
A faj állománya nincs szétaprózódva hazánkban, így a vándorlás során az élőhelyeket összekötő patakok vagy csatornák nagy szerepet kapnak az új területek elfoglalásában.
A levegőben adja át zsákmányát akrobatikus ragadozómadarunk
A barna rétihéja repülése több szempontból is igencsak látványos.
Szokatlanul korán kiszáradtak idén szikes tavaink
A sekély szikes tavak esetében a kiszáradás természetes folyamat, a mostani rekkenő aszályban viszont a megszokottnál korábban következett be.
Kollektív memóriája lehet a csótányoknak
Úgy tűnik, az amerikai csótányoknál az egyének közötti kapcsolat is fontos a memória szempontjából.
Aszály sanyargatja a magyarországi fecskéket
A molnárfecskék közkedvelt madarak, ám számos tényező fenyegeti őket.
Nem az ember hozta el a koalák hanyatlását
A koalákat ma jelentősen fenyegeti fajunk tevékenysége, ezért eddig úgy gondoltuk, hogy a koalák az első emberek megérkezésével fogyatkoztak meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
