Megfigyelték, ahogy másik fajjal közösen vadásznak a kardszárnyú delfinek

A kanadai Dalhousie Egyetem kutatója, Dr. Sarah Fortune vezette nemzetközi csoport igen különös megfigyelést tett Brit-Kolumbia partjai közelében. A szakemberek az itt élő, lazaccal táplálkozó kardszárnyú delfin (Orcinus orca) populáció viselkedését követték videó és hangfelvételekkel.

Arra lettek figyelmesek, hogy az orkákhoz egy szintén erre honos másik cetfaj, a csendes-óceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens) csapata is csatlakozott a vadászat során. Azonban ahelyett, hogy versengtek volna a lazacokért, egészen meglepő módon együttműködött a két faj a vadászat során.

A kutatók új technológiák bevetésével vizsgálták a Brit-Kolumbia partvidékén honos, veszélyeztetett déli orkapopuláció élelemszerzési módszereit. Arra voltak kíváncsiak, hogy a kardszárnyúak vajon képesek-e elegendő zsákmányt elejteni. E megfigyelés során kutatóhajón követték az állatokat, majd repülő és víz alatti drónt küldtek ki, amelyről felülnézetből tudták követni őket.

Azt vették észre, hogy az orkák egy csendes-óceáni fehérsávos delfin csapattal együtt kergetik a királylazacokat. A világ kardszárnyú delfin populációit nemcsak élőhelyük különíti el, hanem az is, hogy milyen táplálékra szakosodtak. Az itteni kardszárnyú populáció táplálékát a királylazac jelenti, és a lazac állománycsökkenését sajnos az orkák állománycsökkenése is követi. Emiatt is figyelnek a kutatók különösen e csoport életére.

Nemcsak drónokról figyelhették az állatokat, hanem néhány jó kondiban lévő kardszárnyú hátára tapadókorongokkal rögzített mini kamerák szemén és fülén át is. A kutatók később, amikor a több órányi víz alatti felvételt elemezték, azt látták, hogy a két cetfaj közösen vadászó csapata gyakran összehangolta a viselkedését, miközben a lazacokat kergették. Az orkák követték a fehérsávos delfineket, amikor azok a mélyebb rétegekbe merültek a halak után, és eközben mindkét cetfaj zsákmányt kereső szonárhangját is hallani lehetett.

A felvételekből azt vették észre a kutatók, hogy a kardszárnyúak a fehérsávos delfinek ekholokációját figyelve követték azokat, hogy rátaláljanak a lazacokra. A fehérsávos delfinek képtelenek a nagy termetű (70-150 centis) királylazacokat egymagukban elfogni és egyben lenyelni.

A szakemberek a videók elemzésekor döbbentek rá, hogy egy eddig nem ismert, fajok közti együttműködés tanúivá váltak. Az óceán két csúcsragadozója ahelyett, hogy versengene egymással, a kooperációt választotta a hatékonyabb élelemszerzésért.

A Scientific Reports folyóiratban publikált eredményekből kiderül, hogy nemcsak véletlenszerűen csapódtak egymás mellé a fehérsávos delfinek és a kardszárnyúak. A felvételeken 258 olyan alkalomra derült fény, amikor együtt vadászott a két faj. Egymástól gyakran csak néhány méterre úsztak, és úgy látszott, hogy közösen vadásztak a királylazacra. Amikor az orka megfogott egy lazacot, azt darabokra szaggatta, így osztozott fajtársaival a zsákmányon. A kisebb darabokat, maradékot pedig a fehérsávos delfinek igen hamar elfogyasztották.

Semmiféle agresszív viselkedést nem mutatott egymás iránt a két cetfaj, minden alkalommal, ha együtt látták őket, az a vadászat valamely fázisát jelentette. Egészen úgy tűnt, hogy a fehérsávos delfinek az orkák felderítőiként dolgoztak meg a lazacdarabokért.

Ez az együttműködés mindkét faj számára előnyös, energiát takarítanak meg a közös lazacfogás során. Az egyelőre nem világos, mennyire lehet elterjedt ez az együttműködés a két faj között, és az sem, hogy konkrétan milyen mértékű előnyökkel jár.