A nagy tűzlepke lett az Év lepkéje 2026-ban

A nagy tűzlepke lett 2026-ban az Év lepkéje – jelentette be a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A fajt internetes szavazás alapján választották ki.

A nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Eurázsiai elterjedésű, veszélyeztetett faj.

Három ismert alfajából egy már kipusztult, egy a kihalás szélére került, egynek viszont még jelentős állománya létezik, ez az alfaj található meg hazánkban is.

Magyarországon védett, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

Magyar neve nagyon találó, hiszen szárnyai égő tűzvörös színben pompáznak. A hímek és a nőstények különböznek. A hím szárnyainak felszíne lángvörös, a felső szárnyakon egy-egy apró fekete folt díszeleg. A szárnyakat vékony fekete sáv szegélyezi, a szárnyrojtok pedig hófehérek. A nőstények felső szárnyainak alapszíne a téglavöröstől a sárgásvörösig változhat, az alsó szárnyak alapszíne pedig mindig barnás, amin gyakran átüt a vöröses színárnyalat. Szárnyfesztávolsága 24-42 milliméter. A nőstények kicsit nagyobbak a hímeknél.

A nagy tűzlepke nálunk még szinte minden sík vidéki üde, nedves élőhelyen előfordul, erdőterületeken inkább csak a szegélyekben, illetve az írtásterületeken találkozhatunk vele. Kifejezetten kedveli a láp- és mocsárréteket, a patakvölgyeket, a vízfolyásokat kísérő magaskórósokat, gyepeket, az öntésterületeket, a kaszálókat.

Évente rendszerint két nemzedéke repül, kedvező időjárás esetén egy részleges harmadik nemzedék is lehetséges. A hím lepkék területtartók, revírjüket hím fajtársaiktól erőteljesen védik. A nőstények hajlamosak a kóborlásra, ami a faj védelme szempontjából azért fontos, mert kóborlásuk során új élőhelyeket is benépesíthetnek. Mindkét nem viráglátogató, ahol nektárt fogyasztanak, de gyakran szívogatnak állati ürüléken, lehullott erjedő gyümölcsökön is. Elsődleges tápnövényei, melyre a nőstény a petéit is lerakja, a lósóska fajok közül kerülnek ki.