Betiltották a Jangcén a halászatot, elképesztő átalakulás kezdődött

Egy új tanulmány alapján rendkívül kedvező hatást gyakorolt az élővilágra, hogy 2021-ben tíz évre betiltották a Jangcéban a kereskedelmi halászatot – számol be a Live Science. A lépést követően nőtt nagy halak száma, és több veszélyezetett faj és alfaj – így a jangcei tok és a jangcei rücskösfarkú disznódelfin – állománya gyarapodott.

„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a biológiai sokféleség helyreállításához határozott politikai döntésekre van szükség” – nyilatkozta Sébastien Brosse, a Toulouse-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja. A szakértő szerint biztató üzenetről van szó, mert a biológiai sokféleség csökkenését gyakran visszafordíthatatlannak tartják.

Krízisbe került a Jangce biodiverzitása

A Jangce Kína leghosszabb és legnagyobb folyója, a lakosság mintegy 30 százaléka vízgyűjtő területén él. Az 1950-es évek óta a városok gyors fejlődése, a gátépítések, a túlhalászat, a szennyezés és az élőhelyek pusztulása ugyanakkor a vízminőség romlásához és a biológiai sokféleség válságához vezetett, ami többek között a kardorrú tok kihalásához vezetett.

A veszélyes trend a védett területek kialakítása és a vízminőség kezelése ellenére is folytatódott. 2021-ben aztán Kína úgy döntött, hogy tízéves halászati tilalmat vezetnek be az egész Jangce-medencében, a folyami rendőrség pedig szigorú büntetések révén kezdte el betartatni a szabály, miközben a széles körű környezetmenedzsment-projekt folytatódott.

Miként hatott a kínai halászati tilalom?

Csen Jüsun, a vuhani Kínai Tudományos Akadémia hidrobiológusa és kollégái a 2018 és 2023 közötti adatokat elemezve mérték fel a halállomány alakulását. Az eredmények azt mutatták, hogy a tilalom bevezetése után a kutatásokhoz gyűjtött halak teljes tömege több mint megduplázódott, a mintákban szereplő fajok száma pedig 13 százalékkal nőtt.

A halak összlétszáma nagyjából változatlan maradt, de a tápláléklánc magasabb szintjein található, nagyobb testű fajok, így a fekete amurkeszeg száma emelkedett, és ezek a fajok nagyobb mennyiségű biomasszát adtak. A kisebb állatok össztömege ezzel szemben csökkent az össztömegben. Egyes vándorló és veszélyeztetett fajok, így a vitorlás ponty populációnövekedés tapasztalt.

Egy másik figyelemre méltó pozitívum az egyetlen, a Jangcéban megmaradt, teljesen az édesvízben élő emlős, a rücskösfarkú disznódelfin számának emelkedése – ez a 2017-es 445-ről 2022-re 595-re nőtt. Ennek hátterében az állhat, hogy több a hal, illetve kisebb a hajóforgalom, és a cetfélék mellékfogásként sem kerülnek a hálókba.

Lise Comte, a kaliforniai Conservation Science Partners ökológusa – aki nem vett részt a vizsgálatban – elmondta: a biológiai sokféleség példátlan mértékű hanyatlásának korszakában a tanulmány reményt ad. „Ez bizonyítja, hogy a merész védelmi és helyreállítási stratégiák hatékonyan lassíthatják, sőt visszafordíthatják az emberi tevékenység ökológiai közösségekre gyakorolt hatását” – mondta.

A kezdeményezés jelentős áldozatokkal járt

Csen és kollégái továbbra is figyelemmel kísérik a Jangce- biodiverzitását. A csapat bízik a pozitív trendben, ugyanakkor arra figyelmeztet: a folyamat könnyedén visszafordulhat a kereskedelmi halászat újbóli elindulásával. Emellett javasolják, hogy hasonló intézkedéseket vezessenek be más folyókon, így a Mekongon és az Amazonason is.

Ezen a ponton érdemes hozzátenni, hogy a jangcei tilalom jelentős emberi és pénzügyi költségekkel járt. Összesen 111 ezer halászhajót kellett visszahívni és 231 ezer halászt áttelepíteni, emellett 2,74 milliárd dolláros beruházásra is szükség volt a folyó gazdasági övezetében.

A Jangce-folyón bevezetett halászati tilalom azonban hatalmas emberi és pénzügyi költségekkel járt, mivel 111 000 halászhajó visszahívását, 231 000 halász áttelepítését és több mint 2,74 milliárd dolláros beruházást igényelt a Jangce-folyó gazdasági övezetében.