Költeni kezdtek hazánk legnagyobb ragadozó madarai
Magyarország madarai közül ők kezdenek költeni az egyik legkorábban.
Már megkezdték a költést Európa legnagyobb ragadozó madarai, a hazánk területén is fészkelő rétisasok. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint sok pár már decemberben kitatarozta, felújította fészkeit, január-februárban pedig megkezdték a kotlást.
Akadnak azonban olyan példányok is, amelyeknél még zajlik a nászviselkedés, ami igen látványos: a párok a levegőben, néha összekapaszkodva keringenek. A fészek közelében, vagy a pihenőfákon ülve, nagy távolságból is jól hallható, hangos kiáltásokkal jelzik, hogy az adott terület az ő birtokuk.
A rétisas (Haliaeetus albicilla) hazánk egyik legkorábban költő madarának számít. Már tél közepén megkezdi a párválasztást, ilyenkor látványos nászrepülésbe kezdenek egyedei, sokszor elképesztő zuhanórepüléseket produkálva.
Kifeszített szárnnyal magasra keringenek, majd egy hirtelen mozdulattal szárnyaikat teljesen testükhöz behúzva, mint egy hatalmas kő, zuhannak alá. Mielőtt elérnék a fák lombkoronáját, egy hirtelen mozdulattal kiterjesztik szárnyaikat és lefékezik magukat, így siklanak tovább.
Ezt többnyire a pár egyik tagja csinálja, miközben a másik egy ágon ül.
A rétisas testtömege meghaladhatja az 5 kilogrammot, szárnyfesztávolsága pedig a 2,5 métert is megközelítheti. Az MME madáradatbázisa szerint ez az állat hatékony vadász, elsősorban vízimadarakat, kisemlősöket és halakat ejt el, de jelentős a dögfogyasztása is.
A rétisas hazánkban kisszámú fészkelő, 310-340 párról tudunk országszerte. Állománya élőhelyeinek elvesztése és a mérgezések miatt az 1970-es években kritikus pontot ért el, de példányszáma azóta növekszik Magyarországon. Ennek ellenére továbbra is fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
Embudu: a sziget, amely szembemegy a Maldívok luxuskliséivel
Az Embudu-sziget a Maldívok kevésbé ismert arcát mutatja meg: egy apró, természetközeli világot, ahol a gazdag tengeri élővilág és az egyszerűség még mindig meghatározó.
Halászsasok érkeztek az Alföldre
A halászsasok csak az év bizonyos szakaszaiban figyelhetők meg Magyarországon, ilyenkor azonban érdemes szemmel tartani őket, mivel vadászatuk igazán látványos.
Sikerült megfigyelni egy csimpánzháború kezdetét
Ugandában előbb két részre szakadt egy csimpánzcsoport, majd az új közösségek háborúba kezdtek.
Eltűnik a víz Budapest egyik utolsó mocsarából
Országos jelenség, hogy a tájainkon található víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat.
Egyre egyszínűbbek az egerészölyvek
Az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozómadara, amelynek eredetileg számos színváltozata létezne, ám ezek újabban elkezdtek eltűnni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
