Kizárólag a Gellért-hegyen él ritka virágunk
A sárgás habszegfű kiválóan rejtőzködik, akár egész évben észrevétlen maradhat.
Kizárólag a Gellért-hegyen fordul elő Magyarország egyik legritkább, rejtőzködő növénye. Amint a Duna-Ipoly Nemzeti Park írásából kiderül, a fokozottan védett sárgás habszegfű (Silene flavescens) veszélyben van, megőrzése fontos feladat.
A sárgás habszegfű kistermetű (20-25 centiméter magas), a szegfűfélék családjába tartozó évelő növényünk.
Halványsárga virágának teljes pompájában csak a korán kelők gyönyörködhetnek, ugyanis a szirmok meleg, napsütéses időben nagyon hamar összepöndörödnek. Emiatt szinte teljesen észrevétlen tud maradni az év folyamán.
A Balkán hegyvidéki területein sziklagyepekben (mészkő- és dolomitsziklagyepek) élő növényt polihisztor botanikusunk, Kitaibel Pál fedezte fel a tudomány számára az Al-Dunánál megtalált egyedei alapján.
A Magyarországon rendkívül ritka, fokozottan védett virág egyedszáma az utóbbi évtizedben drasztikusan csökkent. Annek hátterében zömében az emberi zavarás miatti élőhely-degradálódás volt. Ezért is vált egyre sürgetőbbé az aktív beavatkozás a megőrzése érdekében.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az ELTE Füvészkerttel együttműködésben maggyűjtési és a -szaporítási projektbe kezdett. A munkájuk révén felcseperedő töveket 2025-ben kiültették, ezzel hozzájárulva a faj megmentéséhez.
A levegőben adja át zsákmányát akrobatikus ragadozómadarunk
A barna rétihéja repülése több szempontból is igencsak látványos.
Szokatlanul korán kiszáradtak idén szikes tavaink
A sekély szikes tavak esetében a kiszáradás természetes folyamat, a mostani rekkenő aszályban viszont a megszokottnál korábban következett be.
Kollektív memóriája lehet a csótányoknak
Úgy tűnik, az amerikai csótányoknál az egyének közötti kapcsolat is fontos a memória szempontjából.
Aszály sanyargatja a magyarországi fecskéket
A molnárfecskék közkedvelt madarak, ám számos tényező fenyegeti őket.
Nem az ember hozta el a koalák hanyatlását
A koalákat ma jelentősen fenyegeti fajunk tevékenysége, ezért eddig úgy gondoltuk, hogy a koalák az első emberek megérkezésével fogyatkoztak meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
