Rejtőzködő állat lett az Év emlőse

A molnárgörényt (Mustela eversmanii) választották 2026-ban az Év emlősének – olvasható a Herman Ottó Intézet közleményében. Ez a rejtett életmódú ragadozó elsősorban nyílt élőhelyeken – mezőkön, szántókon, füves területeken – fordul elő, és Magyarországon főként az Alföld egyes vármegyéiben él számottevő állományban.

Ritkán kerül szem elé, mivel kerüli az erdőket és az emberi településeket, nappal többnyire föld alatti búvóhelyein pihen. Gyakran elhagyott hörcsög- vagy ürgejáratokat foglal el, amelyeket testméretéhez igazítva tovább bővít, és időnként több kotorék között váltogat. Kölyöknevelés idején azonban hosszabb ideig egyetlen búvóhelyhez kötődik.

Így ismerhetjük fel a molnárgörényt

Testfelépítése – megnyúlt törzs, rövid lábak – a talajszinten mozgó zsákmány elejtéséhez alkalmazkodott. Főként éjszaka aktív, táplálékát döntően rágcsálók, például pockok, hörcsögök és ürgék adják, így ökológiai szerepe jelentős a mezőgazdasági területeken. A népi hiedelemmel ellentétben nem tipikus baromfipusztító, specialista ragadozóként inkább a rágcsálóállományokra hat. „Molnár” neve valószínűleg a malmok környékén egykor tömeges rágcsálókhoz kötődő jelenlétére, illetve világos, lisztes árnyalatú bundájára utal.

Megjelenése a közönséges görényhez hasonló, de annál világosabb színezetű. Nyári bundája szalmasárgás, sötétebb fedőszőrökkel, míg télen tömöttebb, homokszínű pehelyszőrrel egészül ki. A két faj érintkező elterjedési területein ritkán kereszteződés is előfordulhat, ami a populációk genetikai állapotát is befolyásolhatja.

Milyen a molnárgörény természetvédelmi helyzete?

A molnárgörény 1974 óta védett Magyarországon. Mozgáskörzetét rádiótelemetriás vizsgálatok alapján a hímeknél átlagosan több mint 300, a nőstényeknél mintegy 220 hektárra becsülik, és területhasználata évszakonként változik. Rugalmasan alkalmazkodik a táplálék kínálatához, például pocokgradáció idején a mezeipocok válik fő zsákmányává.

Európában állománya csökken, mert a nyílt élőhelyek átalakulása, az utak miatti gázolások, valamint a nem szelektív rágcsálóirtás és a közvetett mérgezések veszélyeztetik. Védelmét nemzetközi egyezmények és uniós jogszabályok is támogatják.

Az Év emlőse cím kapcsán a Vadonleső Program egész éves rendezvényekkel, adatgyűjtéssel és szemléletformáló akciókkal hívja fel a figyelmet a fajra, de a kezdeményezés fő üzenete a molnárgörény és élőhelyeinek megismerése és megőrzése.