Kihasználatlan lehetőség rejtőzik az állatos videókban

Az emberek többsége szereti a természetet, legalább akkor, ha otthona kényelméből és biztonságából szemlélheti. Erre tökéletesen alkalmasak a különféle internetes felületeken megosztott videók, ahol akár amatőr és hivatásos filmesek alkotásait, akár vadkamerák véletlenszerű felvételeit követhetik az érdeklődők. A Michigani Egyetem kutatói végeztek elemzést arról, hogy milyen reakciók érkeznek a vadállatos videókra. A kutatásról a Communications Sustainability folyóiratban számoltak be.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, miféle témák is uralják a természetet bemutató videókat, milyen reakciók érkeztek ezekre, és mennyi volt a természetvédelmi törekvésekre buzdító a reakciók közt. A YouTube összes videójának 6,4 százalékát teszik ki azok, amelyek a vadállatokról szólnak. Ez hatalmas adatbázist jelent, azonban rendkívül nehéz elemezni, főként azt, hogy egy hozzászólás miként is viszonyul a videó tartalmához.

A kutatók most a több millió szabadon hozzáférhető állatos videóból hét főbb témakört tudtak kiemelni: vadászat, állatkertek, vadmegfigyelés, nemzeti parkok, szafari, természetvédelem és ismeretterjesztés (a gyakoriság sorrendjében). Ezek közül 1751 volt alkalmas a további elemzésre, és közel 25 ezer komment is szerepelt alattuk.

A kutatók gépi tanulás segítségével elemezték a hozzászólásokat. Videónként átlag 14,5 komment volt, ezek közül a legtöbbet az ismeretterjesztő videók alatt lehetett olvasni, eztán az állatkerti állatokat bemutató, majd pedig a természetvédelmi célú videók következtek. A legtöbb komment pusztán az állatok iránti csodálatot fejezte ki.

Az ember iránti csodálatról az olyan videók alatt lehetett olvasni, mint a vadászatról (ügyesség vagy jó felszerelés dicsérete) szólók, illetve a természetvédelemről (a természetvédők jósága, hősies munkája) szólók. A természetvédelmi videók alatt fordult elő legtöbbször, hogy valamely hozzászóló cselekvésre hívott fel másokat.

Azonban összességében csupán a kommentek 2 százalékában szerepelt bármilyen formában a cselekvésre felszólítás, azaz minden ötvenedik komment szólt csak erről.

Ennél azért sokkal nagyobb lehetőség van az állatos videókban. Természetesen nem az egyszerű egyénektől, átlag nézőktől várható el, hogy ebben élre törjenek, azonban a természetvédő szervezetek, vagy épp az e témában dolgozó influenszerek is hiányoztak a kommentelők közül.

A kutatók úgy vélik, e két csoport részéről volna tennivaló, és rengeteg lehetőség is, hogy hangosabban megjelenve felhívják a figyelmet egyes természetvédelmi problémákra. Nem elegendő az, ha pusztán bemutatják az állatokat, a tudatos kommunikációval sokkal többet lehetne elérni!

Bizonyos típusú videóknál nagyobb arányú volt a cselekvésre felhívás, ilyenek például az állat-visszatelepítések, az állatokkal kapcsolatos konfliktusok, vagy épp az állatjólléti és erkölcsi kérdéseket taglalók. Ezekből tanulni lehetne, emellett kifejleszthetők olyan stratégiák, amelyekkel a természetvédelmi szervezetek nagyobb elérést kapnak a videóikra, hogy minél többekhez jusson el az a tartalom, ami cselekvésre ösztönöz. Nagyobb mértékben kell bevonni a közösséget, a nézőket, interaktívvá kell tenni ezeket a videókat, mivel óriási lehetőségek rejlenek ebben a platformban is.