Méhnek tűnő legyek lettek az Év beporzói

A zengőlegyeket választották 2026-ban az Év beporzóinak. A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szavazásán 1517-en vettek részt, a győztes rovarok a voksok 47,33 százalékát nyerték el.

A zengőlegyek világszerte elterjedtek, az Antarktisz és néhány kisebb óceáni sziget kivételével mindenhol előfordulnak. Többségük a virágzó növényeket, főként az ernyős virágzatúakat keresi, mintegy öt és félezer fajuk aktív résztvevője a beporzásnak. Olyan területeken is előfordulnak, amelyeket a méhalkatúak nem látogatnak, ezért szerepük igen jelentős. A változó körülményekhez – így a klímaváltozáshoz – viszonylag jól alkalmazkodnak.

Méretük fajtól függően a 7-15 milliméter között alakul, megjelenésük változó: lehetnek zömökebbek, karcsúak, csupaszok és szőrösek is.

Közös bennük ugyanakkor, hogy rendkívül gyorsan rezegtetik a szárnyaikat: akár 300 szárnycsapást is végezhetnek percenként, vízszintes helyzetben, egy helyben lebegve a levegőben, fejükkel a légáramlással szembe fordulva.

Számos fajuk mintázatával méhalkatúakat utánoz, ami segíti őket a ragadozók távoltartásában.

Az imágók nektárt és virágport fogyasztanak, az 1-2 milliméter nagyságú petékből kikelő lárvák azonban bizonyos fajoknál vérszomjas ragadozók: bebábozódásukig fejenként több száz, vagy akár 1000 levéltetvet tesznek ártalmatlanná.

A zengőlegyek egyetlen szavazattal előzték meg a pöszörlegyeket, harmadik helyen a viráglegyek végeztek.