A tudomány nevében: 150 különböző rovarfaj csípte meg a kutatót
Justin Schmidt saját skálát dolgozott ki a rovarfajok szúrási és marási fájdalmának kiértékelésére.
Mint minden tudományterületnek, úgy a rovartannak is megvannak a maga „bogaras” szakemberei. Ebből a szempontból az entomológia egyik legismertebb alakja alighanem a nagyjából három éve, 2023. február 18-án, 75 éves korában elhunyt Justin Schmidt volt, akiről az IFLScience emlékezett meg.
Schmidtet állítása szerint az indította el a rovartan világában, hogy nagyjából hétévesen végignézte, ahogy egy méh megcsípi tanárát. Később maga is kivette a részét a szúrásokból és marásokból, gyerekkorában az Appalache-hegység megannyi rovarfaja megcsípte.
Melyik a legfájdalmasabb csípés?
Karrierje egyik legizgalmasabb eredménye az úgynevezett Schmidt-fájdalomindex megalkotása, amely a hangyákat, méheket és darazsakat magába foglaló hártyásszárnyúak által okozott szúrások, marások kellemetlenségét rangsorolja. A skála 1-től 4-ig osztályoz, és külön érdekes, hogy az indexet Schmidt saját tapasztalatai alapján állította össze.
A kutatót valahányszor megcsípte valami, értékelte a fájdalmat. A lista alján a karcsúméhek kaptak helyet, ezek csípését Schmidt múlónak, szinte gyümölcsösnek írta le, az első helyen pedig a trópusi bikahangya végzett. Schmidt brazíliai tapasztalata alapján a fájdalmat ahhoz hasonlította, mint amikor az ember parázsló szén felett jár, miközben méretes szög fúródik a sarkába.
A szakértő a Pepsis grossa és a Synoeca septentrionalis nevű darázsfajok szúrását is a 4-es kategóriába sorolta. Az általuk okozott fájdalom azonban csak két percig, illetve egy óráig tart, míg a hangya esetében 24 órás volt az időtartam.
A levegőben adja át zsákmányát akrobatikus ragadozómadarunk
A barna rétihéja repülése több szempontból is igencsak látványos.
Szokatlanul korán kiszáradtak idén szikes tavaink
A sekély szikes tavak esetében a kiszáradás természetes folyamat, a mostani rekkenő aszályban viszont a megszokottnál korábban következett be.
Kollektív memóriája lehet a csótányoknak
Úgy tűnik, az amerikai csótányoknál az egyének közötti kapcsolat is fontos a memória szempontjából.
Aszály sanyargatja a magyarországi fecskéket
A molnárfecskék közkedvelt madarak, ám számos tényező fenyegeti őket.
Nem az ember hozta el a koalák hanyatlását
A koalákat ma jelentősen fenyegeti fajunk tevékenysége, ezért eddig úgy gondoltuk, hogy a koalák az első emberek megérkezésével fogyatkoztak meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
