Visszatért hazánkba az Év madara
Az énekes rigó magyarországi példányai a Földközi-tengernél telelnek, ám a tavasz közeledtével az elsők között térnek vissza hozzánk.
Visszatértek hazánkba az ország egyik legszebb hangú dalos madarai, az énekes rigók. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint február végéhez közeledve már egyre gyakrabban hallhatjuk a hímek revírfoglaló énekét, amellyel nemcsak területüket jelzik, hanem párjukat is hívogatják.
Az énekes rigó (Turdus philomelos) Magyarországon gyakori fészkelő, számos erdőben és ligetben költ, de mára sok példánya beköltözött a városokba is. A telet a Földközi-tenger partvidékén töltik, és a tavasz közeledtével igen hamar visszaérkeznek hozzánk. A széncinegék és a fekete rigók után ők is a legkorábban megszólaló tavaszi énekesek közé tartoznak.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2026-ban az énekes rigót választotta az Év madarának. Madarádatbázisuk szerint ez a rigóféle sok mindenben – főleg táplálkozási szokásaiban – hasonlít a közismert fekete rigóhoz, elsősorban gilisztákból és csigákból áll étrendje, de hernyókat, lószúnyogokat és egyéb rovarokat is zsákmányol. Külseje és éneke alapján viszont jól megkülönböztethető: tollazata barnás színezetű, a begyénél pöttyözött, éneke rendkívül változatos, sokféle dallamot ismételget.
Fészküket 3–4 méteres magasságban, nagy gondossággal építik meg és puhára bélelik fiókáik számára. A tojó általában 4–5 kékeszöld, rikító színű tojást rak.
Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
Egyre kevesebb cigánycsuk él hazánkban
Az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal fogyatkozott meg a cigánycsuk hazai állománya.
A kihalás széléről tértek vissza ezek az apró csigák
Az ismert 63 Partula csigafajból 43-at teljesen kipusztított egy ragadozó, és számos másik vált veszélyeztetetté miatta. Több állatkert összefogása azonban új esélyt adott a kis puhatestűek fennmaradására.
Kihajtottak a medvehagymák
A tavasz beköszöntével sokan indulnak medvehagymát szedni, azonban van néhány fontos szabály és tanács, amit érdemes betartani közben.
Széki lilék tűntek fel a Kiskunságban
A széki lilének határainkon belül nagyjából csupán 20 párja fészkelhet.
Beépített motorhűtéssel repülnek a poszméhek
A repülés jelentős izommunkával és rengeteg hő termelésével jár, egy új kutatás feltárta, miként képesek magukat lehűteni a poszméhek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
