Plüssállatokkal nőttek fel ezek az elárvult kölykök
Az úgynevezett szőranyák fontos szerepet töltenek be a csemeték egyedfejlődésében.
Világszerte emberek millióit érintette meg az Icsikava Állatkert japán makákó kölykének, Punchnak a története. A tavaly nyáron született kis cerkóffélét édesanyja röviddel a világra jötte után elutasította, ezért az intézmény szakemberei vették át a gondozását, ahol egy plüssmajom társaságában nőtt fel. 2026 elején engedték vissza a csapatába, fajtársai közé, és bár beilleszkedése nem volt zökkenőmentes, végül megtalálta a helyét.
Bár a Fővárosi Állat- és Növénykert ezt a fajt nem tartja, ebben az intézményben is voltak olyan állatkölykök, amelyek plüssökkel nőttek fel. Mint bejegyzésükben írják, ezekre a puha tárgyákra a kölykök nem játékként tekintenek, hanem „szőranyaként”, amely meleget, közelséget, kapaszkodási lehetőséget biztosít nekik, helyettesítve azt az érzést, amelyet normál esetben anyjuktól kapnának. Mindez biztonságérzetet nyújt számukra, csökkenti a szorongásukat, és kulcsfontosságú fizikai fejlődésükhöz is.
Éppen ezért a fővárosi állatkert is alkalmaz plüssöket az elárvult csemeték esetében. Néhány héttel ezelőtt például egy pápaszemes pingvin kapott hasonlót, de korábban előfordult rókamangusztánál, szurikátánál, mókusmajomnál, hódnál, vidránál és csimpánznál is.
A fenti fotókon többek között látható Layla, a 2007-ben született orrszarvú, aki egy hatalmas oroszlánt kapott. Az anyja, Lulu túlságosan tapasztalatlan anya volt, ezért Laylát cumisüveggel kellett felnevelni. A kicsi abból a szempontból egyaránt különleges, hogy ő a világ első orrszarvúja, aki mesterséges termékenyítéssel jött a világra. Anya és lánya ma is a fővárosban él.
A szőranyák módszerét számos nemzetközi szervezet is sikeresen alkalmazta. Az amazonasi vadvilág védelméért küzdő IBAMA és IPAAM például már többször indított plüssgyűjtő kampányt az erdőirtások, az orrvadászat vagy az illegális állatkereskedelem következtében árván maradt, mentett főemlősök, lajhárok és hangyászok részére.
Egyre kevesebb cigánycsuk él hazánkban
Az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal fogyatkozott meg a cigánycsuk hazai állománya.
A kihalás széléről tértek vissza ezek az apró csigák
Az ismert 63 Partula csigafajból 43-at teljesen kipusztított egy ragadozó, és számos másik vált veszélyeztetetté miatta. Több állatkert összefogása azonban új esélyt adott a kis puhatestűek fennmaradására.
Kihajtottak a medvehagymák
A tavasz beköszöntével sokan indulnak medvehagymát szedni, azonban van néhány fontos szabály és tanács, amit érdemes betartani közben.
Széki lilék tűntek fel a Kiskunságban
A széki lilének határainkon belül nagyjából csupán 20 párja fészkelhet.
Beépített motorhűtéssel repülnek a poszméhek
A repülés jelentős izommunkával és rengeteg hő termelésével jár, egy új kutatás feltárta, miként képesek magukat lehűteni a poszméhek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
