Ismét a közösségi média segítette a természetvédelmet

Jó ideje tudjuk, hogy a közösségi média több mint cuki cicás videók és nyaralási fotók gyűjteménye, már nem egy alkalommal fedeztek fel Facebookra posztolt fotó alapján ismeretlen fajokat is például. Nemrégiben a Monash Egyetem kutatói egy Ausztráliában idegenhonos, inváziós lepkefaj terjedését tudták közösségi média segítségével a hivatalos adatbázisoknál jóval pontosabban követni. A kutatásról, ami mások számára is segítséget adhat az inváziós fajok követésében, a Conservation Biology folyóiratban számoltak be.

A hivatalos felmérések adatbázisai nagyon sok esetben a fejlett országokban igazán átfogók és pontosak csak, és ez rengeteg tudományterületre igaz, nemcsak a természetmegfigyelésre.

Az Acraea terpsicore nevű helikonlepke eredetileg India, Sri Lanka és Banglades területén élt csupán, a golgotavirágfélék a hernyó tápnövényei. E növényekből a hernyók a táplálkozásuk során méreganyagokat vesznek fel és építenek be a saját szervezetükbe (hasonlóan a királylepkékhez), a mérgező voltukat a feltűnő narancsvörös-fekete-fehér mintázatuk is jelzi a ragadozók számára. Az 1980-as évektől fogva gyors terjedésnek indult Dél-Ázsia területén, de néhány éve jelent csak meg a lepkefaj Ausztráliában.

A probléma vele összetett. Egyrészt számos őshonos ausztrál lepkének is a golgotavirágfélék a tápnövényei, ezekkel az igen szapora faj verseng. Másrészt az elszaporodása mezőgazdasági kártevővé is teheti (marakuja-ültetvényeken).

A faj kimondottan jól tűri a bolygatott élőhelyeket, városi környezetet, és évente több nemzedéke is lehet. Sokféle élőhelytípuson jól érzi magát, és igen nagy távolságokba tud repülni.

A kutatók, amikor a Facebook és a Flickr-posztokat is bevonták a lepkéről készült fotók keresésébe, arra jutottak, hogy így összességében 35 százalékkal nagyobb mennyiségű adat áll rendelkezésre, a hivatalos adatbázisokhoz képest. Nemcsak több adatot kaptak, hanem azok sokszor még precízebbek is voltak, például pontosabban adták meg a megfigyelés helyét.

A közösségi média segítségével a lepke terjedését szinte valós időben lehet követni. E platform különösen azokon a területeken volt rendkívül hasznos, ahol nem voltak hivatalos megfigyelési programok. Az új adatokkal kiegészítették a faj terjedésére vonatkozó modellszámításokat is.

Helyszíntől függött, hogy mennyire volt nagy arányú a közösségi médiában azonosított adatmennyiség. Bangladesben például több mint 22-szer nagyobb mennyiségű adatot tudtak a közösségi média posztokból gyűjteni, mint amennyi a hivatalos felmérésekben szerepelt.

Az Acraea terpsicore 2012-ben jelent meg Darwin városa környezetében, azóta igen nagy távolságokra jutott. Kiderült, hogy évente átlag 135 kilométernyit terjed, és nemcsak messzebbre, de nagyobb tengerszint feletti magasságokba is eljut. Ez pedig arra is élő példával szolgál, hogy a klímaváltozás miatt kénytelenek az állatok számukra kedvezőbb viszonyokat keresni.