Egyre kevesebb cigánycsuk él hazánkban

Magaslatokból lesi zsákmányát, és kifejezetten sokat énekel hazánk gyakori madara, a cigánycsuk (Saxicola rubicola), amely éppen most, március során tér vissza tömegesen Magyarországra. Ez a verébnél kisebb termetű madár hazánkban gyakori fészkelőnek számít, de a telet jellemzően a mediterráneumban és Észak-Afrikában tölti, olvasható az MME madáradatbázisában.

Tápláléka rovarokból, pókokból és más ízeltlábúakból áll, de ritkán apró termetű csigákat is eszik. Télen, állati táplálék hiányában elfogyasztja a magvakat, bogyókat is.

Hazánkban sík- és dombvidékeken fordul elő, a hegységeket és zárt erdőket elkerüli. Kedveli a fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeket. Megtalálható mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben.

2021-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az Év madarának nevezte ki, ezzel felhívva a figyelmet védelmének fontosságára. Hiába költ ugyanis mintegy 200 párja hazánkban , a cigánycsukok száma csökkenőben van Magyarországon a a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, valamint a növényvédőszerek okozta rovartáplálék hiánya miatt.

 Az 1999-2019 közötti 21 évben 54 százalékkal fogyatkozott meg hazai állománya.

Az MME szerint annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.

A cigánycsuk védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.