Így énekelt egy bálna 1949-ben

A véletlennek köszönhetően fedezték fel a valaha volt legkorábbi bálnaének-hangfelvételt – számol be az AP. A szakértők szerint a hang segíthet jobban megérteni a cetfélék kommunikációját.

A dal egy hosszúszárnyú bálnáé, amelyet 1949-ben figyeltek meg Bermudán. Peter Tyack, a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint az állat hangja mellett a környező óceán zaja is izgalmas. Az 1940-es évek végén a vizek sokkal csendesebbek voltak, mint napjainkban, így a felvétel korabeli hangtájképet is biztosít.

A hang közel 20 évvel megelőzi Roger Payne, a bálnakommunikáció-kutatás úttörőjének munkáját. Az 1940-es években született felvételt Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet szakemberei rögzítették, miközben egy kutatóhajón teszteltek egy szonárrendszert, valamint akusztikai kísérleteket végeztek az Egyesült Államok haditengerészetének.

A kutatók akkor nem tudták, mit hallanak, de arra jutottak, érdemes felvenni. Az akkori csapat olyan periódusokat is rögzített, amikor direkt lekapcsolták a hajómotort, így az ének még inkább halható volt.

Így maradhatott meg a felvétel

A Woods Hole-i kutatók 2025-ben fedezték fel a hangot, miközben régi felvételeket digitalizáltak. A zajt diktafon segítségével rögzítették.

Bár a felvételhez használt korai víz alatti berendezések mai szemmel primitívnek tűnhetnek, akkoriban csúcstechnológiának számítottak. A hangot egyébként lemezre rögzítették, ami nagy szerencse, hiszen a korabeli szalagok nagy része mára használhatatlan.

A bálnák hangképző képessége elengedhetetlen a túlélésükhöz, és kulcsfontosságú a társas viselkedésük és a kommunikációjuk szempontjából. A hangok kattogások, füttyök és hívóhangok formájában jelentkeznek.