Kiderült, mennyire fél a farkas az embertől

A Bécsi Állatorvostudományi Egyetem számolt be egy nemzetközi kutatásról, amelyben az emberhez egyre közelebb kerülő farkasok viselkedését vizsgálták. A PNAS folyóiratban közzé tett eredmények szerint a farkasok attól függően, hogy mennyire közel éltek az emberi településekhez, eltérően reagáltak a tesztekre. Az eltérő mértékben urbanizált teszthelyszíneken élő farkasok számára másképp hatottak az emberi jelenlét nyomai.

Az más kutyafélék, így a prérifarkas vagy a vörös róka eseteiből jól ismert, hogy megszokva az emberi környezetet, e fajok kevésbé fognak megijedni a területükön lévő újszerű, ismeretlen, mesterséges dolgoktól. Szintén kevésbé rémíti el őket, ha emberrel találkoznak. A kutatókat az érdekelte, vajon a farkasok is így viselkednek-e, ezért 44 közép-olaszországi helyszínen, összesen 185 egyedileg azonosított farkast vizsgáltak meg.

A helyszíneken egymástól 800 méterre két-két automata, mozgásérzékelős kamerát helyeztek ki, amelyek felvették a farkasok viselkedését. A helyszínpárok egyikére kis hozzászokási idő elteltével egy-egy új tárgyat helyeztek ki, és követték a farkasok reakcióit. A helyszínpár másik fele kontrollként szolgált. A kihelyezett tárgyakat meghatározott idő elteltével cserélték is a kutatók. A tárgyakon túl hangokkal is „ijesztgették” a farkasokat: vagy emberi hangok felvételét játszották le a kameráknál, vagy madárdalt (kontrollként).

A megfigyelések szerint a városiasabb környezetben élő farkasok kevésbé féltek az idegen, új tárgyaktól, de óvatosabban reagáltak, amikor azokat a kutatók kicserélték.

Bár, más városiasodó fajokhoz hasonlóan a farkas is kisebb félelmet mutat az újdonságok iránt, ha urbanizált környezetben él, azonban a viselkedése ennél összetettebb. A kutatók szerint a változások iránti érzékenységük, az, hogy a változó környezetre fokozott óvatossággal reagáltak, valószínűleg annak a következménye, hogy a városias környezetben több veszély leselkedik rájuk.

Azonban az emberi hangfelvételek lejátszására a farkasok 81 százaléka azonnali és erős félelemmel reagált – függetlenül attól, hol éltek. (Összevetésül: az új tárgyaktól csupán a farkasok 15 százaléka félt.)

Kiderült az is, hogy – szintén az élőhelytől függetlenül – a farkasok igen gyorsan hozzászoktak az újdonságokhoz és a lejátszott emberi hangokhoz is. A hozzászokás időtartamában nem volt különbség a kihelyezett tárgy vagy a lejátszott emberi hang esetei közt.

Ráadásul a falkában megjelenő farkasok eleve kisebb félelmet tanúsítottak a teszthelyzetekben. Ez arról tanúskodik, hogy a faj rugalmasan alkalmazkodik a lehetőségekhez és az ember uralta táj kockázataihoz egyaránt, ez lehet a városiasodó környezetben élő farkas sikerének a titka is.