Csendben segítenek a hódok a klímaváltozás ellen

Egy új tanulmány alapján a hódok gátjaikkal, duzzasztásaikkal és fakidöntéseikkel oly módon képesek alakítani a vízfolyásokat, hogy azok éves szinten nettó szén-dioxid-elnyelővé váljanak – számol be a Live Science. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt több szenet kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak.

A szakértők a Magyarországon is előforduló eurázsiai hódokra koncentráltak. Az eredmények újabb érvet jelentenek a faj visszatelepítése mellett – a hódok sok régióból a vadászat miatt pusztultak ki. Lukas Hallberg, a Birminghami Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint érdemes hozzátenni: az állatok önmagukban nem jelentenek megoldást a klímaváltozásra, ugyanakkor csendben segíthetnek.

A kutatók egy észak-svájci, 0,8 kilométer hosszú patakot vizsgáltak. Mielőtt 2010-ben létrejött a hódok által kialakított vizes élőhely, a patak inkább árterületként működött, rengeteg fa vette körbe. A betelepítés után sok fát kivágtak gátjaikhoz, megnyitva a területet a kisebb növények számára.

Milyen hatással jár a hódok jelenléte?

A csapat a vízben lévő szén-dioxidot elemezve, ezen anyag az üledékben, a biomasszában és az elhalt faanyagban raktározódik el. Ehhez magmintákat vettek az üledékből és a környező erdőből, valamint anyagokat gyűjtöttek be a patak mentén található algákból. Kiszámították a vízhozamot is, majd meghatározták a vízszintet, a sótartalmat és azt, hogy mennyi üledék haladt át a területen.

Az eredmények azt mutatták, hogy a vizes élőhely nettó szénelnyelő volt, és éves szinten 98-133 tonnát kötött meg. A kutatók ügyeltek arra, hogy ne túlozzák el az állatok képességeit, különösen mivel csak egy helyszínt vizsgáltak, és a szén-dioxid-tárolás az éghajlattól, a geológiától, a növényzettől és a hódok terjeszkedésére rendelkezésre álló terület pedig nagyságától függően változhat.

Hallberg szerint a természetes folyamatokkal való együttműködés ennek ellenére ökológiailag és gazdaságilag is észszerű megoldást kínálhatnak. Emily Fairfax, a Michigan Egyetem Földrajz, Környezet és Társadalom Tanszékének adjunktusa, aki nem vett részt a tanulmányban, üdvözölte az eredményeket. Mint kiemelte: a tanulmány segít ellensúlyozni azt a gyakori tévhitet, miszerint a vizes élőhelyek szén-dioxidot bocsátanak ki, ezért nem tekintik helyreállításra érdemesnek őket.