Újraszámlálták: közel 26 ezer méhfaj él bolygónkon

A szám mintegy ötezer fajjal többet jelent, mint az eddigi becslések szerint gondoltuk, vagyis a véltnél sokkal többféle vadméh zümmögi körbe beporzóként a világ virágait.

A méh szó hallatán még véletlenül se mézet előállító háziállatainkra gondoljunk, hanem arra a rengeteg, milliméterestől több centist is elérő rovarra, amely nélkül a virágos növényeink igen nagy része nem volna képes szaporodni. A méhek valamikor a kréta időszak első felében alakulhattak ki, elődeik a darazsak voltak.
A virágos növényekkel párhuzamosan terjedtek, majd szaporodtak el és váltak egyre sokszínűbbé – a legtöbben el se tudjuk képzelni, mennyire sokszínű csoportról is van szó. A Wollongong Egyetem kutatója és munkatársai újraszámlálták, hogy végül is hány méhfaj élhet a Földön, és a korábbi elképzeléseinknél mintegy 5000 fajjal többet találtak.
Miért is bizonytalan egy élőlénycsoport fajszáma? Rengeteg olyan zuga van bolygónknak, ahol számunkra ismeretlen növények vagy állatok rejtőznek. Ezeket vagy azért nem ismerjük, mert nagyon speciális élőhelyen találhatók, illetve rendkívül ritkák és egyszerűen még nem találkoztunk velük, vagy azért nem, mert mondjuk nagyon hasonlítanak egy ismert fajra, és összetévesztjük őket.
Van még egy problémás pontja a fajok megismerésének: a szakemberhiány. Sajnos egyre kevesebb a taxonómus, ezt a rendkívüli tudást igénylő hivatást egyre kevesebben űzik…
A kutatók most kontinensekre és országokra lebontva végezték el a becslést arról, hogy hány méhfaj létezhet bolygónkon. Az eredmények szerint minimum 3700-5200 fajjal több, mint amennyit eddig tudtunk. Ez 24 705 és 26 164 közti globális fajszámot jelent.





A nem ismert fajokat megóvni se tudjuk, amelyekről nem tudunk semmit – még a létezését se – azt nem tudjuk a természetvédelmi törekvéseinkbe bevonni. Számos méhfaj specialista, vagyis kizárólag a virágok egy igen szűk csoportját, néha csak egy-egy fajt képes beporozni, elzárt környezetük és évmilliós közös evolúciójuk eredményeként.
E fajokat csak a növényeikkel együtt lehet megóvni – illetve a kérdéses növényt is csak a beporzó méhfajjal együtt. Hiányzó tudásunk tehát fajok kihalásához vezethet.
Sok esetben pont azokon a helyszíneken vár még felfedezésre rengeteg faj, ahol a klímaváltozás miatt a fajkihalás is a legnagyobb ütemű lehet.
A kutatás során 186 országra vetítve végezték el a számításokat. Meglévő fajlisták, felmérések adatai és a fajgazdagságot mérő statisztikai módszerek segítségével becsülték meg, hol hány ismeretlen méhfaj rejtőzhet még. Nem túl meglepő módon Európában már alig maradt megismerésre váró méhfaj, de például Törökországban még mintegy 850 fajt kell felfedeznünk.
A legnagyobb szükség a szigetlakó fajok megismerésére volna, ezek vannak ugyanis a legnagyobb veszélyben. Az is kiderült, hogy 1960 óta évente mintegy 117 új méhfajt írtak le a szakemberek a tudomány számára. Még vagy 40 évre lenne ahhoz szükség – ha volna elég taxonómus –, hogy ezt a felfedezésre váró faj-sokaságot is megismerhessük.





































































































































































































