Csaknem eltűnt az országból az Alföld emblematikus madara

Az Alföld egyik emblematikus madara, a szürke fogoly állományának akusztikus felmérését végzik Nagykőrösi őrkerületben. A faj egykor elterjedt volt az országban, mára azonban állománya jelentősen lecsökkent, ezért kiemelten fontos a még meglévő, szigetszerűen fennmaradt állományok felmérése, változásaik nyomon követése, valamint életfeltételeik javítása – írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park.

A szürke fogoly (Perdix perdix) a 20. század elején még óriási számban költött a hazai agrárkörzetekben. A mezőgazdasági struktúra átalakulása, a gépesítés, a téeszesítés, a vegyszeres növényvédelem elterjedése azonban a fogolyállomány drasztikus összeomlását eredményezte. A hazai populáció már az 1950-es évektől csökkenésnek indult, az 1970-es évekre pedig ez a folyamat felgyorsult.

Napjainkra sajnos már csak elszórtan találkozhatunk ezzel a jellegzetes fajjal.

Amint az MME madáradatbázisából kiderül, a szürke fogoly Eurázsia nyugati és középső részén él, eredetileg az erdős sztyeppek madara volt, ezek megszűnésével a mezőgazdasági területekre húzódott át. Az észak-amerikai prérikre is betelepítették, ott hungarian partridge-nek, vagyis magyar fogolynak hívják, ugyanis a telepítéshez felhasznált madarak jelentős részét az akkori Magyarországról szerezték be.

Monogám madár, a párok szorosan összetartanak. Talajon fészkel, a tyúk 8-20 tojást rak. Időnként fészkébe más tyúkok, vagy fácán is tojhat, de ha túl sok tojást kell melegítenie, azok jelentős része megzápul. A tyúk 24-25 napig kotlik, ezalatt a kakas folyamatosan őrzi. A csibék fészekhagyók, a pár közösen vezetgeti őket. Eleinte szinte csak rovarokat esznek, majd egyre nagyobb arányban fogyasztanak apró magvakat is. A felnőttek főleg gyommagvakat esznek, emellett gabona, hajtásrészek és gerinctelenek is szerepelnek étlapjukon.

Vadászható faj, október 1-jétől december 31-ig, de kizárólag nem természetes állományból származó egyedek kibocsátása esetén és külön engedéllyel.