Ez a világ legkisebb emlőse

Az állati legeket vizsgálva a fókusz sokszor a legnagyobb méreten van, pedig időnként érdemes skála másik vége felé is tekinteni. Az emlősök esetén itt az etruszk cickányt (Suncus etruscus), ezt a mindössze 1,8 grammosra megnövő fajt találjuk – írja az IFLScience.

Az etruszk cickány tömegét tekintve a legapróbb mai ismert emlős, és csak kicsit nagyobb, mint a valaha élt legkisebb. Utóbbi az 1,3 grammos Batodonoides vanhouteni volt, amely a modern rekorderrel együtt nagyon közel áll az emlőstömeg alsó korlátjához. „Ennél a méretnél az állatoknak nagy nehézséget jelent elég gyorsan táplálékot gyűjteni ahhoz, hogy állandó testhőmérsékletet tartsanak fenn” – emelte ki Paul David Polly, az Indiana University-Bloomington paleontológusa.

Így marad életben a legkisebb emlős

A hőelvezető képesség a felülethez kötődik, amely nagyságrenddel lassabban változik, mint a térfogat. Az ésszerűtlenül hatalmas lények esetében ez azt jelenti, hogy nem tudnak elég gyorsan megszabadulni a hőtől, a nagyon kicsiknél pedig éppen az ellenkezője igaz. Ha például egy macskát a térfogatának 0,1 százalékára kicsinyítenénk – ezzel még így is nagyjából háromszor nagyobb lenne a cickánynál – felülete századára mérséklődne. Ezzel az anyagcseréje a testtömeggel arányosan nőne.

A nagyon apró állatok tehát gyorsan veszítenek hőt, amit kompenzálniuk kell. Az etruszk cickány szíve például másodpercenként 25-ször ver, az életben maradáshoz pedig folyamatosan ennie kell, naponta akár 25-ször. A napi táplálékfelvétele meghaladja a saját testtömegét, és amennyiben négy órán át nem eszik, éhen pusztul. Testtömegéhez viszonyítva rengeteg oxigénre van szüksége, és ha csak egy kicsit is hidegebb lesz, torpor nevű mini-hibernációs állapotba kerül.