Kaszáspók és álkaszáspók: ez a különbség

Kaszáspók vagy álkaszáspók? A köznyelv gyakran összekeveri a két állatcsoportot, pedig alapvetően eltérő élőlényekről van szó. A lakások sarkaiban látható, hosszú lábú, hálót szövő egyedek például nem is valódi kaszáspókok, hanem álkaszáspókok.

A különbségek már rendszertani szinten is jelentősek: a nyolclábú kaszáspókok az avatatlan szemnek ugyan pókoknak tűnhetnek, ám valójában önálló rendet (Opiliones) alkotnak a pókszabásúakon belül – hasonlóan, mint például az álskorpiók. Ezzel szemben az álkaszáspókok a valódi pókok közé tartoznak (Pholcidae család) – erről itt írtunk részletesebben. Az elnevezések tehát elég megtévesztők, hiszen az álkaszáspókok a valódi pókok, szemben a kaszáspókokkal.

Így különböztethetjük meg a kaszáspókot és az álkaszáspókot

A beazonosításban a szemrevételezés segíthet. A kaszáspókok teste egyetlen, összenőtt „gombócnak” tűnik, mert elő- és utótestük nem különül el látványosan. Az álkaszáspókoknál viszont – mint minden póknál – jól elválik a két testtáj.

A kaszáspókok nem szőnek hálót, mivel nincs selymük. Ezzel szemben az álkaszáspókok jellegzetes, kusza hálókat készítenek, amelyekben zsákmányra várnak – ezért találkozunk velük gyakran lakásokban.

A kaszáspókok nem rendelkeznek méreggel, zsákmányukat ollós szájszervükkel ragadják meg, sőt sok faj dögöt vagy növényi anyagot is fogyaszt. Az álkaszáspókok viszont valódi pókokként mérget használnak a zsákmány lebénítására – ez ugyanakkor az emberre nem veszélyes.

További eltérés az élőhely: álkaszáspókokkal jó eséllyel találkozhatunk lakásokban, és bár egyes kaszáspókok is alkalmazkodtak az emberi környezetekhez, ritkábban húzódnak be az otthonba.