Mi ez a károgásra emlékeztető hang vizeinknél?
A jellegzetes zajért egy, a vizekhez kötődő madárfajunk felelős.
A magyarországi récefélék elképesztő változatosságot mutatnak. A csoport legismertebb képviselője kétségkívül a tőkés réce, amelyet az avatatlan szem akár más, ritkább fajokkal is összekeverhet. Ezek közé tartozik a kendermagos réce.
A faj réce a hazai vizek egyik kevésbé feltűnő madara, szürkés-barnás tollazata első pillantásra nem hivalkodó. Közelebbről szemügyre véve azonban kifejezetten elegánsnak tűnik.
Közepes termetű, testhossza 46–56 centiméter, szárnyfesztávolsága akár a 95 centimétert is elérheti. A gácsérok 650–1000 grammosak, a tojók valamivel kisebbek. Magyarországon védett madár, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, és bár európai állománya sérülékeny, hazai populációja apránként nő.
Itthon rendszeres, de kisszámú fészkelő, ősszel és tavasszal nagyobb számban szokott átvonulni. A hideg hónapokat alapvetően Dél-Európában tölti, néhány példány viszont minden évben áttelel.
Furcsa hangjáról is felismerhetjük a kendermagos récét
A kendermagos réce főként növényi táplálékot fogyaszt, de nem veti meg az apró állatokat sem, csigákat, rovarokat is zsákmányol. Táplálkozás közben gyakran „fejre áll” a vízben, és akár 30 centiméter mélyen is kutat élelem után – olvasható a HNPI oldalán. Hangja meglepően rekedt, a hímé a varjak károgására emlékeztet, ami szokatlan egy récétől.
Szaporodása során a part menti növényzetben, gyakran kisebb telepekben fészkel. Fészke meglehetősen rendezetlen, növényi anyagokból és tollból készül, a tojó 8–10 tojást rak, amelyeken mintegy három hétig kotlik. A fiókák fészekhagyók, és alig másfél hónap alatt önállóvá válnak.
Elterjedése rendkívül tág: Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható, és vonuló fajként a hideg évszakban délebbre húzódik, bár enyhébb teleken akár át is telelhet. Magyarországon rendszeres fészkelő és átvonuló madár, főként növényzettel benőtt tavakon és mocsarakban figyelhető meg.
A faj hazánkban természetes vizeken fordul elő jelentős számban, elsősorban a Tiszántúlon. Fészkét gyakran sűrű növényzet között alakítja ki.
Sikerült megfigyelni egy csimpánzháború kezdetét
Ugandában előbb két részre szakadt egy csimpánzcsoport, majd az új közösségek háborúba kezdtek.
Eltűnik a víz Budapest egyik utolsó mocsarából
Országos jelenség, hogy a tájainkon található víz mennyisége csökkenő tendenciát mutat.
Egyre egyszínűbbek az egerészölyvek
Az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozómadara, amelynek eredetileg számos színváltozata létezne, ám ezek újabban elkezdtek eltűnni.
Rendkívüli békát hoztak vissza a kihalás széléről
A kizárólag Panamában élő békafajt a vadonban 2007 óta nem látták, egy mentőakció keretében nemrégiben elkezdték visszatelepíteni.
Az őserdő mélyén: rangerek őrzik a csimpánzok birodalmát
Az ugandai Kalinzu Központi Erdőrezervátum lenyűgöző élővilágnak ad otthont, amelynek megóvásáért komoly erőfeszítéseket tesznek a vadőrök. Hegedüs Máté természetfotós írása a National Geographic online felületén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
