Javában zajlik a túzokok látványos dürgése
A kakasok ilyenkor különleges násztánccal próbálják elnyerni a tojók kegyeit.
Április közepén már félidejéhez érkezett a túzokok látványos nászidőszaka, a dürgés. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint ilyenkor a hímek sajátosan koreografált tánccal hívják fel magukra a figyelmet.
Az ivarérett kakasok már decembertől részleges vedlésbe kezdtek, majd nászruhát öltöttek: vörös nyaktollakat és hosszú bajusztollakat növesztettek – ez különbözteti meg őket a még nem ivarérett társaiktól.
Összetett viselkedéssel hódítják meg a nőstényeket
Maga a nászidőszak, másnéven a dürgés, jellemzően március második felében, illetve áprilisban esedékes. Ilyenkor a hímek párzási harcokat folytatnak egymással, kisebb-nagyobb csoportokba gyűlnek, majd megmérkőznek a tojók kegyeiért.
A tojókért folytatott mérkőzések mellett a dürgés jellegzetessége a násztánc, amely során a kakasok kifordítják szárnyaikat, így kivillantva fehér tollaikat. A Kiskunsági Nemzeti Park erről a viselkedésről egy videót is megosztott:
A túzokkakasok dürgési viselkedése összetett, mivel a karcsú túzoktestből fehér toll-labdát csinálni nem egyszerű művelet. Dürgéskor a kakas bajusztollait felmereszti, szárnyait leengedi és kifordítja, a faroktollait a hátára fekteti, a torokzacskójába 5-6 liter levegőt pumpál. Így a szürkén-feketén- barnásan mozaikos túzoktest egy folyamatosan nyíló rózsához hasonlít. Ő lesz a puszta nagy fehér virága. A kakas időnként meglengeti a tollruháját és a légzsákot is, ami inspiráló lehet a tojóknak. Az egyhuzamban akár 5 percig is eltartó bemutatóban negyed fordulatokat is tesz, hogy minden irányba jelezze a jelenlétét.
Maga a dürgés egy vizuális szignál a tojók felé, a kakas ezzel jelzi a párosodási szándékát. Mivel a kakasok 4-5 éves korukra válnak teljesen ivaréretté, a fiatalok dürgése még nem kiforrott, például elmarad a légzacskó látványos, teljes felfújása. A dürgéshez megfelelően tágas élőhely, nyugalom és háborítatlanság szükséges. A tojóknál rövid az az időszak, amikor fel kívánják venni a kakast. Ha az optimális időben nem történik meg a termékenyítés, akkor előfordulhat üres tojások letojása, ami visszaveti az állomány költési sikerét.
A dürgés május elejéig folytatódik, de akkorra az állomány ivarérett tojói már megtermékenyülnek és a dürgés funkcionálisan is alábbhagy. Az öreg, tapasztalt kakasok később elhúzódnak egy-egy kifigyelt tojó, vagy tojók fészkelő helyére, ahol még tovább dürögnek. Ha valamilyen okból megsemmisül a fészek, akkor a tojónak ismét dürgő kakast kell felkeresnie. A taktikája ekkor válik be az úgynevezett „őrző kakasoknak”, mert azonnali ottlétükkel tudatják a tojóval, hogy „itt vagyok például én”, készen a párzásra.
Kihalás közeli állapotba kerültek a túzokok
A túzok (Otis tarda) a hazai természetvédelem emblematikus faja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is ez a faj látható.
Hatalmas termetű madárról van szó, példányai elérhetik akár 16 kilogrammos testtömeget is.
Táplálékában állati és növényi eredetű elemek is találhatók, magvak, levelek, ízeltlábúak és kisemlősök is szerepelnek étlapján. Télen sokszor az őzekhez csapódik, a hó alól kikapart repcét, lucernát fogyasztja. A fiókák eleinte főleg rovarokat esznek, később egyre jelentősebb lesz zöldfogyasztásuk.
Ahogy magazinunk arról korábban beszámolt, a túzokok násza február második felében-március kezdődött. A túzokok ekkor elkezdték felölteni nászruhájukat, a kakasok nyakán megjelentek az első vörös tollak, bajusztollaik pedig növekedésnek indultak. Később viselkedésük is a dürgés időszakára jellemzővé vált, a kakasok ilyenkor tipegnek, kifordítják a szárnyaikat, a jellegzetes násztánc mozdulatait produkálják, illetve harcokba kezdenek egymással. A hazai túzokok április végére le is rakták tojásaikat, amelyekből május-júniusra elő is bújnak a csibék.
A túzok veszélyeztetett állat, világszerte kevesebb mint 33 ezer példánya él. Elsősorban vadászata, illetve élőhelyei eltűnése miatt került kihalás közeli állapotba. A hazai állomány az 1980-as fogyatkozott meg jelentősen, de a célzott védelmi intézkedéseknek köszönhetően stabilizálódott. Magyarországon fokozottan védett fajnak számít, természetvédelmi értéke 1 millió forint.
A friss adatok szerint hazánkban 1899 túzok található, ami az ezredforduló utáni időszakban az eddigi legnagyobb létszámú magyar állomány. Több mint 45 százalékuk, 863 egyed a Körös-Maros Nemzeti Park területén él, a Kiskunságban 614 egyed előfordulását dokumentálták a felmérők.
A levágott virágszárak életeket menthetnek a kertben
A beporzókat nemcsak élelemmel kell segíteni, hanem olyan élőhellyel is, ahol az utódnemzedéket felnevelhetik.
A rovarapokalipszis már most fenyegeti az emberi egészséget
Úgy tűnik, egyes régiókban a beporzók számának csökkenése már napjainkban is súlyos egészségi és gazdasági hatásokkal jár.
Az eltűnés fenyegeti hazánk csodálatos lepkéjét
A kis apollólepke igényei nagyon speciálisak, ezért a környezeti változások érzékenyen érintik.
Hol találkozhatunk farkasalmalepkével?
Vajon lepke vagy pillangó a farkasalmalepke?
Visszatértek a kabasólymok Magyarországra
Hosszú utazás után ismét határainkon belül tudhatjuk őket, nyáron már fiókáikat taníthatják vadászni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
