Tízmillió éves kapcsolatot fenyeget egy darázsfaj

Egy új tanulmány alapján felborulhat egy több millió éve működő, kölcsönösen előnyös kapcsolat a növények és hangyák között a malajziai Borneón – számol be az IFLScience. A Macaranga pearsonii nevű növény eddig üreges szárában biztosított élőhelyet a hangyakolóniáknak, amelyek cserébe megvédték a növényt a kártevőktől. Ez a rendszer legalább 10 millió éve stabilan működött.

A kutatók azonban arra jutottak, hogy ezeket az üregeket egy betolakodó faj, a Dasyproctus agilis darázs foglalja el. Az, hogy ez az állat őshonos vagy idegenhonos-e a régióban, egyelőre nem tisztázott.

Dan Lestina, a Cseh Köztársaság Természetvédelmi Ügynökségének munkatársa és a csapat tagja szerint a növények felnyitásakor élve elfogyasztott legyekkel teli kamrákat találtak. A darazsak megbénítják ezeket a rovarokat, majd a növényi üregekben tárolják el lárváik számára.

Kiszoríthatják a darazsak a hangyákat

A kutatók 213 növényt vizsgáltak a malajziai Sabah államban, és megállapították, hogy a jelenség különösen az ember által bolygatott élőhelyeken gyakori. A darazsak jelenléte jóval magasabb volt az olajpálma-ültetvényeken, mint a fakitermelt területeken, ami arra utal, hogy az emberi tevékenység – például a növényvédő szerek használata – kedvezhet ennek az általánosabb igényű fajnak.

A vizsgálatban részt vevő Kalsum M. Yusah, a Kew Gardens szakértője szerint az ilyen változások jól mutatják, hogyan alakítják át az emberi hatások az ökológiai kapcsolatokat. A darazsak megjelenése ráadásul kiszorítja a hangyákat: azok a növények, amelyekben darazsak éltek, jóval kisebb hangyakolóniáknak adtak otthont.

Ez hosszabb távon a növényekre is hatással lehet. Ha a hangyák védelme megszűnik, a növények sérülékenyebbé válhatnak a növényevő rovarokkal szemben. Ha az ilyen kölcsönösen előnyös kapcsolatok felbomlanak, az akár evolúciós változásokat is elindíthat, a növények idővel fel is hagyhatnak azzal, hogy energiát fektessenek ezekbe a struktúrákba.

Bár a hangyák és a növények közötti kapcsolat jól ismert, ez az első eset, hogy egy üregben fészkelő darázsfajt találtak abban a térben, amelyet általában a hangyák foglalnak el. A vizsgálat rávilágít, hogy az emberi tevékenység nemcsak a fajok számát befolyásolja, hanem az élőlények közötti finom, összetett kapcsolatrendszereket is.