Meglepően emberi a bálnák beszéde

A szakértők a nagy ámbráscetek kommunikációját elemezték.

Meglepő hasonlóságokat találtak az emberi beszéd és a nagy ámbráscetek kommunikációja között – számol be a The Guardian. Az eredmények alapján ezek a tengeri emlősök a vártnál jóval összetettebb „nyelvi” rendszert használnak.
A tanulmány kimutatta, hogy az ámbráscetek kattogó hangokból, az úgynevezett kódákból álló jelrendszere bizonyos szempontból az emberi beszéd fonetikájára és fonológiájára emlékeztet. A szakértők szerint az állatok nemcsak egyfajta „ábécével” rendelkeznek, hanem magánhangzó-szerű elemeket is képeznek, amelyeket a hangok hosszának, illetve emelkedő vagy csökkenő tónusának változtatásával hoznak létre – hasonlóan például a mandarin, a latin vagy a szlovén nyelvekhez.
A kutatást vezető Gašper Beguš, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) nyelvésze szerint ez a komplexitás meghaladja azt, amit más állatoknál – például papagájoknál vagy elefántoknál – eddig megfigyeltek. A hangok közötti szünetek eltávolításával a kutatók olyan mintázatokat azonosítottak, amelyek feltűnően hasonlítanak az emberi beszéd szerkezetére.
A cél, hogy egy nap megértsék a bálnák beszédét
Az eredmények a Project CETI (Cetacean Translation Initiative) munkájára épülnek, amely Dominika partjainál vizsgálja az ámbráscetek kommunikációját. A projekt alapítója, David Gruber szerint a felfedezés arra emlékeztet, hogy az ember nem az egyetlen faj, amely összetett, kulturális és közösségi kommunikációval rendelkezik. Úgy véli, a cetek akár több tízmillió éve adhatnak át információkat generációról generációra.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a cetek gyakran egymáshoz közel, fejüket összeérintve kommunikálnak a felszín közelében, ami a kifinomult információcsere jele lehet. Bár hangjaik az emberi fül számára inkább morzejelzéseknek tűnnek, valójában többrétegű, összetett struktúrát alkotnak.
A vizsgálatban nem részt vevő Mauricio Cantor, a Marine Mammal Institute kutatója úgy véli, az új eredmények azt mutatják, hogy az ámbráscetek kommunikációja jóval szervezettebb, mint korábban gondolták. A vizsgálat egy lépéssel közelebb vihet ahhoz, hogy az ember egyszer valóban megértse – sőt akár részben lefordítsa – a cetek hangjait.
A Project CETI célja, hogy öt éven belül legalább 20 különböző hangjelentést azonosítson, például a merüléssel vagy alvással kapcsolatosakat. Bár a teljes párbeszéd még távoli cél, a kutatók szerint már most látszik, hogy az ámbráscetek kommunikációja sokkal közelebb áll az emberi beszédhez, mint azt korábban bárki feltételezte.






































































































































































































