Fekete gólyák érkeztek Magyarországra
A fekete gólya kisszámú fészkelő és az erdők legeldugottabb részein él, ezért ritkán találkozhatunk vele.
Visszatértek a fekete gólyák első példányai Magyarországra, derül ki a Körös-Maros Nemzeti Park beszámolójából. A fekete gólyák általában valamivel később érkeznek, mint a fehérek, hiszen hosszú utat kell megtenniük: akár Kenyáig is elmennek telelni.
Az eddig regisztrált legnagyobb távolság, amelyet egy gyűrűzött fekete gólya megtett, 6304 km volt. Ez a példány Csehországból indult és Kenyáig repült el.
Fehér társaikkal ellentétben a fekete gólyák kifejezetten kerülik az ember közelségét. Az alföldi tájakon a zavartalan erdőrészeket, folyók ártereit választják fészkelőhelyül. Mindig az erdő legzavartalanabb részében, tisztások, erdei utak mentén raknak fészket, mert nagy szárnyaik miatt szükségük van egy berepülő folyosóra. Éppen ezért ritkán találkozhatunk velük, sokan a létezésükrő sem tudnak.
Táplálkozásuk hasonló a fehér gólyákéhoz, de jobban kötődnek a vízhez, vizes élőhelyekhez. Erdei patakokban, időszakos elöntésekben, holtágakban, tavak mentén és nedves réteken vadászik. Tápláléka halakból, kétéltűekből, hüllőkből, kisemlősökből és rovarokból áll.
Évente átlagosan 3-5 tojást raknak, de tojásaik nem fehérek, hanem zöldes-kékes árnyalatúak. A fekete gólyák hazai költőállományát az MME madáradatbázisa szerint 350-400 párra becsülik, vagyis kisszámú fészkelő.
A fehér és a fekete gólyák igen hosszú életű madarak, a gyűrűzések alapján bizonyítottan regisztráltak már 30, sőt több mint 40 éves példányokat is.
Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
Vadméhek milliói élnek ebben a temetőben
Egy talajban fészkelő méhfaj 5,5 millió egyede tekinti otthonának a 19. század végén létesített temetőt.
Rejtélyes, tátogó viselkedést figyeltek meg bálnáknál
A hosszúszárnyú bálnákra jellemző viselkedés nem kötődik a táplálkozáshoz, funkciója egyelőre tisztázatlan.
Látványos csatákat vívnak a barna rétihéják
A levegőben összeverekedő ragadozó madarak akár a földre zuhanva is folytatják a harcot.
Fiókanevelés és civakodás: fotókon a hollók és varjak világa
Greening Isaac Csaba természetfotós a Duna partján dokumentálta a madarak mindennapjait.
Tanulni és emlékezni is képesek lehetnek a madárpókok
Élőhelyi megfigyelések alapján úgy tűnik, a madárpókok képesek tapasztalataikra, emlékezetükre hagyatkozni a térbeli tájékozódásuk során, és ennek megfelelően hatékonyabban találnak rá zsákmányaikra, vagy vissza a búvóhelyükre.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
