Ezért megtévesztő sajátos küllemű madarunk neve

A gázlómadarak sok természetrajongó kedvencei, a sekély vizekben lassan lépkedő állatok könnyedén beazonosíthatók, ráadásul igen elegánsak. Ilyen szempontból a kanalasgém külön figyelmet érdemel, hiszen nagyon sajátos küllemű fajról van szó.

A kanalasgém nevét hosszú, kanálszerűen kiszélesedő csőréről kapta, amelyet táplálkozás közben kaszáló mozdulatokkal használ – olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán. Repülés közben – a gólyákhoz hasonlóan – nyújtott nyakkal halad, szemben a gémekkel, amelyek behúzott nyakkal repülnek. Maga a faj ugyanis nem gém-, hanem íbiszféle.

Tollazata alapvetően fehér, de a fiatal madarakon akár négyéves korukig fekete mintázat látható a szárnyvégeken. Csőrük színe is változik az évek során: a barnás árnyalatú fiatal csőr fokozatosan fekete-szürkésen márványozottá válik, a kanálrészen pedig narancssárga mintázat jelenik meg, amely egyedenként eltérő. A költési időszakban az öreg madarak tarkóján tollbóbita nő, begyükön narancssárgás sáv húzódik, torkuk pedig élénk színekben pompázik.

Hol találkozhatunk kanalasgémmel?

Magyarországon főként az Alföld vizes élőhelyein költ, nádasokban, mocsarakban, ártereken és halastavakon. Bár leggyakrabban nádasban fészkel, előfordul, hogy fákon vagy bokrokon telepszik meg.

A sikeres költéshez elengedhetetlen számára a megfelelő vízmélység, a derékig érő víz megvédi a fészkeket a ragadozóktól. A kanalasgémek gyakran más fajokkal együtt alkotnak kolóniát, de azon belül elkülönülten, sűrűn egymás mellett fészkelnek. Egy fészekalj általában 3–4 tojásból áll, a kotlás 23–24 napig tart, és már az első tojás lerakásakor megkezdődik, így a fiókák nem egyszerre kelnek ki.

A kanalasgémek vonuló madarak, a telet jellemzően a Földközi-tenger térségében töltik. Egyes egyedek a Szaharán túlra is eljutnak, míg a fiatalok közül néhányan a Kárpát-medencében próbálnak áttelelni.