Egy orangután átkelt egy hídon, és ez óriási természetvédelmi siker

A kutatók egy indonéziai út fölé építettek hidat az állatok számára.
Először sikerült kamerával rögzíteni, ahogy egy súlyosan veszélyeztetett szumátrai orangután lombkoronahidat használ egy út átszelésére – számol be a The Guardian. A felvétel komoly reményt ad a természetvédőknek.
A hidat 2024-ben építették az indonéziai Pakpak Bharat körzetében, a Lagan–Pagindar út fölé. Az út fontos közlekedési folyosó az emberek számára, ugyanakkor áthatolhatatlan akadályt jelentett az erdei élőlények előtt. „A természetes átkelés gyakorlatilag lehetetlen volt a vadon élő állatok számára” – mondta Erwin Alamsyah Siregar, a hídépítésbe bekapcsolódott Tangguh Hutan Khatulistiwa természetvédelmi szervezet vezetője.
A Sumatran Orangutan Society (SOS) és helyi partnere két éven át figyelte kameracsapdákkal a hidat, remélve, hogy egyszer egy orangután is használni fogja, ám sokáig csak más állatokat észleltek. „Két hosszú év után végre megtörtént” – mondta Helen Buckland, a SOS feje.
Alig maradtak szumátrai orangutánok
A felvételen egy fiatal hím orangután látható, amint óvatosan rálép a hídra, félúton megáll, lenéz az alatta futó útra, majd továbbhalad az erdő felé. Ez az első dokumentált eset, hogy a faj ilyen mesterséges átjárót használ.
A híd kulcsfontosságú lehet a helyi, mintegy 350 egyedből álló populáció számára, amelyet az út kettévágott: egyik részük a Siranggas Vadrezervátum, a másik a Sikulaping Védett Erdő területén él. A kis, elszigetelt csoportok miatt csökken a genetikai sokszínűség, ami hosszú távon a faj eltűnését okozhatja.
A szumátrai orangután a legnagyobb fán élő emlős – ideje több mint 90 százalékát a lombkoronában tölti. Igen intelligens fajról van szó, kiváló térbeli memóriája lehetővé teszi, hogy új útvonalakat tanuljon meg az erdőben, ez magyarázhatja, hogy végül a hidat is elfogadta.
A világon mindössze mintegy 14 ezer szumátrai orangután él a természetben, így a faj a legveszélyeztetettebb emberszabásúak közé tartozik. A mostani siker azt mutatja, hogy a jól megtervezett infrastruktúra segíthet összeegyeztetni a természetvédelmet és a beruházásokat.





































































































































































































