Látványos csatákat vívnak a barna rétihéják

Látványos csatákat vívnak a kiszemelt fészkelőhelyekért a költésre készülő barna rétihéják. A Körös-Maros Nemzeti Park beszámolója szerint a heves küzdelmekbe esetenként még a tojók is bekapcsolódnak.

A barna rétihéjáknál a párválasztás, a territóriumok elfoglalása április második felében kezdődik. Ilyenkor elképesztő zuhanórepüléseket produkálnak: a fészkelésre alkalmasnak vélt nádas felett viszonylag magasra keringenek, majd egy hirtelen mozdulattal alábukva, szárnyaikat testükhöz simítva zuhannak alá nagy sebességgel. Földet érés előtt hirtelen kitárják szárnyaikat és irányt váltanak, de gyakran a levegőben is gyors cikázások, fordulatok kísérik a zuhanórepülést.

Ebben az időszakban még gyakran előfordul, hogy nem teljesen tisztázottak a territóriumok határai, így a levegőben nászrepülést produkáló madarat megtámadhatja a területre szintén igényt tartó másik pár tagja, légi összecsapásokat eredményezve.

A levegőben összeakaszkodó madarak olykor forogva, kavarogva a földre zuhannak, és akár ott is folytatják a harcot, hegyes karmaikkal egymás lábát fogva, a talajon küzdenek tovább.

A barna rétihéja (Circus aeruginosus) a magyar vizes élőhelyek leggyakoribb ragadozó madara. A telet általában Afrika Szaharán túli részén tölti, hazánkban április és október között tartózkodik.

Fészkét nádszálakból építi a talajon. Tápláléka kisemlősökből, kisebb madarakból és fiókáikból, tojásokból, békákból, ritkán halakból áll.

A hímek nagyon dekoratív megjelenésűek, míg a tojók többnyire egyszínű, sötétbarna tollruhával rendelkeznek, fejtetőjük pedig ettől látványosan elütő, világos homoksárga színű. A hímek alapvetően jóval világosabb, sárgásbarna testtollakkal rendelkeznek. Szárnyuk felülről szürke, alulról egészen világosbarna, szárnyvégük pedig majdnem feketébe hajló sötétbarna, erről a jellegzetességről könnyen felismerhetők.

Védett állat, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.