Rejtélyes, tátogó viselkedést figyeltek meg bálnáknál

Egy új tanulmány alapján turisták segítségével sikerült dokumentálni a cetfélék viselkedésének egy különös, alig ismert formáját – számol be az IFLScience. Az angolul gapingnek, azaz tátogásnak nevezett jelenség során a hosszúszárnyú bálna hatalmasra nyitja a száját, akkor is, ha a közelben nincs táplálék.

Ezen tengeri óriások jellemzően azért tátják ki szájukat, hogy nagy mennyiségű apró rákot vagy halat nyeljenek el. Szaporodási vándorlásuk során azonban olyan területekre jutnak el, amely nem túl gazdag a táplálékban, a tátogás ekkor figyelhető meg.

Vanessa Pirotta, a Macquarie University kutatója és kollégái nem hagyományos módon gyűjtöttek adatokat: bálnalesen készült videókat és közösségi médiában megosztott felvételeket elemeztek. Összesen 66 esetet sikerült azonosítaniuk. „Csak elképzelni tudom, milyen lenyűgöző lehet ez azoknak, akik a bálnalesen csak néhány kifújást vagy kiugrást várnak, és ehelyett egy tátott szájú bálnát látnak” – mondta Pirotta.

Nem tudni, mi áll a bálnák viselkedésének hátterében

A jelenség ritka, ezért a kutatók önerőből aligha tudtak volna elegendő adatot gyűjteni. A turisták és túravezetők ugyanakkor gyakran rögzítik az ilyen pillanatokat, így valóságos citizen science adatbázist hozhattak létre megfigyeléseikből.

Az továbbra sem tisztázott, hogy mi áll a viselkedés hátterében, de több magyarázat is számításba jöhet. Elképzelhető, hogy a tátogásnak kommunikációs szerepe van, mivel az eseteket gyakran társas helyzetben dokumentálták. Az is felmerült, hogy a bálnák a jelenlévő emberekre reagálnak, igaz, a szakértők ezzel kapcsolatban óvatosak. Más esetekben a víz alatt hirtelen összecsapott állkapocs hangkeltésre utalhat.

Borjaknál a tátogás játékos elemekkel, például a törmelék piszkálásával társul, kifejlett példányokra viszont ez nem jellemző. Prózaibb magyarázat, hogy a hosszú ideig tartó koplalás közepette a bálnák így tartják edzésben állkapcsukat.

Ami biztos: nem ásításról van szó. A bálnák szája nincs kapcsolatban a tüdejükkel, így az oxigénfelvétel nem ezen keresztül történik.

Egyre gyakrabban figyelik meg a jelenséget

A jelenség mintha egyre gyakoribbá válna, igaz, ezt a megfigyelést torzíthatja, hogy a bálnavadászat visszaszorítása miatt napjainkban egyre több a cetféle, és a technológia terjedése miatt több felvétel is születik. A tátogás mindenesetre nem új keletű viselkedés, és úgy tűnik, igen elterjedt a különböző populációkban.

Pirotta szerint a friss eredmények megerősítik, hogy sok még a kérdőjel a hosszúszárnyú bálnák kapcsán. A tanulmány emellett ismételten rámutat a citizen science megközelítésben rejlő lehetőségekre.