Kanalsgémek költöttek az Alföldön

Mint írják, a Fertő-halastavakon egy olyan kanalasgém bukkant fel, amely már komoly vándorutat tudhat maga mögött. Ezt a példányt fiókaként Tolna vármegyében jelölték meg 2012-ben, az azóta eltelt 14 esztendőben viszont járt már Olaszországban, Tunéziában és Horvátországban is.

A Kenderesszigeti-halastavakon pedig egy Vajdaságban gyűrűzött példány kezdett költésbe, amelyet szintén 14 éve gyűrűztek meg. Ez a madár a Csongrád-Csanád vármegyei, gátéri fészkelő-telepről származik, de már két évvel ezelőtt is költött a Kenderesszigeti-halastavakon.

A kanalasgém (Platalea leucorodia) fehér színű madár, nagy kanálszerű csőréről könnyű megismerni. Az öreg példányok begye rozsdás árnyalatú és a költési időben tarkójukon bokrétaszerű üstököt viselnek. A fiatalok csőre hússzínű és a szárnyuk szegélye fekete. Mivel az íbiszfélék családjához tartozik, ezért nyújtott nyakkal repül, ami jól megkülönbözteti a behúzott nyakkal repülő valódi gémektől.

A gólyánál valamivel kisebb, ám termete még így is jókora: szárnyfesztávolsága elérheti a 130 centiméter, tömege pedig megközelítheti a 2 kilogrammot.

Táplálékuk igen változatos, különféle vízi rovarokból, apró rákokból, békákból és halakból áll, melyeket gázolható vízből, jellegzetes, oldalirányú csőrvágásokkal szereznek meg. Egy-egy táplálékban gazdag területet nagyobb távolságra is felkeresnek.

Nyugat-Európától Kazahsztánon át Kelet-Kínáig, Kelet-Afrikában, valamint Indiában fészkel. Síkvidéki vizes élőhelyeken, mocsarakban és ártereken költ. Magyarországon kisszámú fészkelő, mindössze 600–1100 költőpár lehet határainkon belül. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyekből 21-23 nap után kelnek ki a fiókák és ezt követően még közel egy hónapig a fészekben maradnak.

Fokozottan védett állat, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.