A rovarapokalipszis már most fenyegeti az emberi egészséget

Egy új tanulmányban a szakértők először számszerűsítik, hogy a vadon élő beporzók visszaszorulása milyen közvetlen hatással lehet az emberi egészségre – számol be a Live Science. Az elmúlt évtizedekben világszerte drámai mértékben csökkent a rovarok száma, egyes becslések alapján évente akár 1 százalékkal is fogyatkozhatnak az állományaik. A jelenséget több kutató már rovarapokalipszisként emlegeti, ezen állatok eltűnése súlyos ökológiai hatásokkal jár.

Az új vizsgálat olyan nepáli falvakon alapul, ahol a lakosság nagy része saját maga termeli meg az elfogyasztott élelmiszert. A kutatók tíz közösségben egy éven át monitorozták a beporzókat, kéthetente mérve fel, hogy milyen rovarok és milyen mennyiségben látogatják a terményeket. Az adatokat ezt követően összevetették a helyiek táplálkozási állapotával és a mezőgazdasági terméshozamokkal.

Az eredmények igen aggasztóak voltak. Az eredmények szerint a beporzó rovarok felelősek a falusi gazdaságok bevételeinek mintegy 44 százalékáért, emellett bizonyos létfontosságú tápanyagok – köztük az A- és E-vitamin, valamint a folsav – bevitelének több mint egyötödét is közvetve nekik köszönhetik az emberek. Ahogy csökkent a beporzók száma és változatossága, úgy romlott a lakosság étrendje és gazdasági helyzete is.

Segítsd te is a National Geographic munkáját! A Google új, Preferred Sources funkciója lehetővé teszi, hogy a Google-fiókkal rendelkező felhasználók megjelöljék preferált, megbízható hírforrásaikat. Magazinunk számára nagy segítséget jelentene, ha minél többen a National Geographicot is ezek közé választanák.

Ha támogatnád munkánkat, jelentkezz be Google-fiókodba, majd az alábbi linkre kattintva jelöld meg a National Geographic oldalát preferált forrásként!

Naomi Saville, a University College London munkatársa és a csapat tagja szerint az elemzésükben szereplő gyerekek több mint fele alacsonyabb volt annál, ami a korától elvárható, amit nagyrészt a rovarbeporzásra épülő zöldségek, hüvelyesek és gyümölcsök hiányos fogyasztása okozhatott.

Mit lehetne tenni a beporzók védelme érdekében?

A méhekhez hasonló beporzók szerepe különösen fontos a mezőgazdaságban. A világ haszonnövényeinek mintegy háromnegyede függ valamilyen mértékben a rovarbeporzástól, egyes növények – például a kávé, a mandula vagy a kakaó – pedig gyakorlatilag nem lennének termeszthetők nélkülük.

A csapat modellezte azt is, milyen következményekkel járhat a jelenlegi tendencia folytatódása. Ha a mezőgazdasági gyakorlatok nem változnak, 2030-ra a vizsgált közösségekben az A-vitamin- és folsavbevitel további 7 százalékkal eshet vissza. Az ilyen hiányállapotok súlyos egészségi problémákhoz, például látáskárosodáshoz vagy fejlődési rendellenességekhez vezethetnek.

Bár a vizsgálat Nepálra koncentrált, a kutatók szerint az eredmények globális jelentőségűek. Világszerte körülbelül 2 milliárd ember él kisparaszti gazdálkodásból, így a beporzók fogyatkozása emberek százmillióinak élelmezését sodorhatja veszélybe.

A szakértők ugyanakkor biztató megoldásokat is felvázolnak. A modellek alapján már viszonylag egyszerű intézkedések – például őshonos vadvirágok földek mellé történő telepítése, a vadméhek védelme vagy a növényvédő szerek használatának csökkentése – is jelentősen javíthatnák a helyzetet. Az ilyen lépések akár 30 százalékkal növelhetik a gazdák bevételeit, miközben az A-vitamin- és folsavbevitel is számottevően emelkedhet.

„A biodiverzitás nem luxus” – nyilatkozta Thomas Timberlake, a Yorki Egyetem ökológusa és a csapat tagja. A kutató szerint a biológiai sokféleség alapvető fontosságú az egészségünk, a táplálkozásunk és a megélhetésünk szempontjából.