A kacsacsőrű emlős még különösebb, mint hittük

A bolygónk egyik legbizarrabb lakója a kacsacsőrű emlős, amely a jelek szerint nemcsak a csőrében emlékeztet a madarakra, más velük közös tulajdonságát is felfedezték.

A kacsacsőrű emlős tojással szaporodik, csőrével képes érzékelni az elektromosságot, ráadásul még fluoreszkál is. Ha azt hittük, ezzel vége a bizarr tulajdonságainak, tévedtünk. Nemrégiben a Biology Letters folyóiratban egy belga kutatócsoport a kacsacsőrű emlős szőrében lévő színtestecskék vizsgálatáról számolt be. Arra jutottak, hogy a színtesteknek otthont adó és azokat előállító sejtszervecskék, vagyis a melanoszómák a kacsacsőrű emlős szőrszálaiban ugyanúgy üregesek, ahogy a madarak tollaiban lévők.

A madaraknál az üreges melanoszómák sok esetben azzal járnak, hogy a tollaik színjátszóvá válnak, illetve szerkezeti színeket hordoznak. Furcsamód a kacsacsőrű emlős szőrei nem irizálnak, nem öltenek ragyogó árnyalatot, hanem egyszerű, unalmas barnák.
Ennek az elrendeződésük az oka: eléggé összevissza helyezkednek el, így nem alakulhatnak ki az irizáló színek. Azonban a melanoszómák szerepe nem merül ki a színekben: az ultraibolya sugarak elleni védekezésben is részt vesznek, illetve erősítik is, tartást is adnak az érintett sejteknek.

A kutatók összesen 126 állatfaj melanoszómáit vizsgálták meg és hasonlították össze, köztük hangyászsünökét (szintén tojásrakó emlős), erszényesekét, és méhlepényes emlősökét is. Amikor a kacsacsőrű melanoszómáinál kiderült, hogy üregesek, ezeket további, részletes vizsgálatoknak vetették alá, elektronmikroszkópos módszerekkel tárták fel a belső tulajdonságaikat.
Bár ugyanolyan üregesek, mint a madaraké, azonban különbség is van köztük. A kacsacsőrű emlős gömbölyded, a madarak viszont kizárólag hosszúkás, rudacska alakú melanoszómákkal rendelkeznek.
A kacsacsőrű emlős elődei vízi állatok voltak, így esetükben a melanoszómáknak akár a szigetelésben is lehet szerepük, a kutatók véleménye szerint. Eddig azonban egyetlen más vízi életmódú emlősnél se találtak üreges melanoszómát, és egész kicsi az esélye, hogy létezik ilyen. Nem tudjuk hát, hogy pontosan mi célból lettek üregesek e sejtszervecskék a kacsacsőrű emlős esetében, ezt majd későbbi kutatásokban lehet kideríteni.






































































































































































































