Virágzik az élet Csernobil környékén

Egy új tanulmányban a szakértők a Csernobil környékén lévő élővilágot vizsgálják – számol be a ScienceAlert. A helyi állatok – például békák és farkasok – régóta foglalkoztatják a kutatókat, most Svitlana Kudrenko, az Albert Ludwig Egyetem munkatársa és kollégái megpróbáltak átfogó képet adni a környékbeli ökoszisztémáról.

40 évvel az atomkatasztrófa után a terület számos vadállat számára menedékké vált. Az 1986-os reaktorrobbanást követően a radioaktív szennyezés miatt kiürítették Pripjaty és Csernobil környékét, és létrehozták a 30 kilométeres zónát, az emberek távolléte pedig sok fajnak kedvező volt.

A ma mintegy 2600 négyzetkilométeres csernobili zóna a Föld egyik legszennyezettebb régiója, mégis meglepően gazdag élővilágnak ad otthont. A friss eredmények alapján nagy számban élnek itt jávorszarvasok, gímszarvasok, vaddisznók, farkasok, hiúzok, medvék és Przewalski-lovak.

Milyen állatok élnek Csernobil környékén?

A kutatócsoport 2020 és 2021 között kameracsapdák segítségével vizsgálta Észak-Ukrajna élővilágát. A felmérés csaknem 60 ezer négyzetkilométert fedett le, beleértve a csernobili rezervátumot és több más természetvédelmi területet.

Összesen több mint 31 ezer észlelés történt, ezek döntő többsége a csernobili rezervátumhoz kötődött. A kutatók szerint különösen fontos szerepe van annak, hogy egyes védett területek összefüggő élőhelyet alkotnak, ezeken a területeken magasabb az állatok sűrűsége és a fajgazdagság.

A vizsgálat során 13 vadon élő emlősfajt azonosítottak, köztük farkasokat, rókákat, borzokat, nyesteket és nyestkutyákat is. Az is bebizonyosodott, hogy egyes fajok – így a jávorszarvas – különösen érzékenyek az emberi jelenlétre, még a terepen dolgozó szakértők mozgása is távol tartotta őket a kameráktól.

Fontos kiemelni, hogy a tanulmány nem a sugárzás közvetlen hatásait elemzi, hanem azt, hogy milyen hatásokkal jár az ember távolléte. Az eredmények arra utalnak, hogy sok nagytestű állat számára még a radioaktív környezet is kedvezőbb lehet, mint az intenzív emberi jelenlét.

Ugyan a 2022-es orosz invázióval a terület vizsgálata sokkal nehezebbé vált, az adatok így is értékes betekintést nyújtanak az élővilág működésébe.