Dolgos szülők a madárvilágban: most nevelik fiókáikat a hazai fajok

A hazánkban költő madárfajok többségénél javában zajlik a fiókanevelés időszaka, amikor a szülők hatalmas energiabefektetéssel gondoskodnak utódaikról.

A tavasz a fiókanevelés ideje a hazánkban költő madárfajok számára. A parányi énekesmadaraknak nagy terhelést jelent az apróságok felnevelése, gondoljunk csak bele, hogy sokszor tucatnyi fiókát kell etetni a kotlás után két héten keresztül. A cinegék például levéltetveket, pókokat, apró rovarokat hordanak az utódoknak – ezzel roppant hasznos tevékenységet folytatnak, mert egyetlen fészekalj felnevelésével 20-30 kilogramm rovart pusztítanak el.
A települések közelében fészkelő házi rozsdafarkú az épületek arra alkalmas kis zugaiba építi nyitott fészkét. Kedveli az új építésű házakat, különösen az építkezések környékét. A napokban már etető párokat is megfigyelhetünk.
A faj viszonylag nagyméretű fészkét egy hét alatt készíti el, ebbe rendszerint öt tojást rak. A fiókák kirepülésük után gyakran megfigyelhetőek a kertekben, ahol szüleiket hívogatják. Az ilyen madarak nem árvák, ezért nem szabad őket megfogni, még ha gyámoltalannak is tűnnek.
Ez a madár gólyafészkek albérlője
Napjainkra egyre kevesebb a mezei veréb, amely fiókáit hernyókkal, szúnyogokkal eteti. Hazánkban is megritkult az állománya, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei mesterséges fészekodúk kihelyezésével próbálnak segíteni az állományon.
Kedvelt fészkelőhelye a dűlőutak mentén lévő gyümölcsfák kikorhadt odvai, de rendszeres albérlője a falvakban található fehér gólyafészkeknek is, ahol kócos fészkei árulkodnak jelenlétéről a gólyafészek oldalában.
Fészekalja öt-hét tojásból áll. Jellemző az odúban költő párokra, hogy az üreg felső részére egy nagyobb tollat építenek be, elkerülve ezzel, hogy láthatatlan maradjon a családi otthon belseje.




Az aszály különösen fenyegeti ezeket a madarakat
A falusi istállókban még szép számmal fészkel a magyar nép közkedvelt madara, a füsti fecske. A példányok mostanában éppen fészküket tatarozzák, de némelyik pár már tojásait melengeti a gerenda oldalára mesterien, sárból épített fészekben.
Jellemző, hogy a fészke nyitott, mint ahogy a felvételünkön is látható. Az elmúlt időszak szárazságának negatív hatása, hogy csak nagyobb távolságból tudtak a fecskéink sarat gyűjteni a fészeképítéshez, ezzel, jóval nagyobb energiára volt szükségük a párgrammos kis madaraknak.
A villás farkú fecskék fészekalja négy-hat hófehér tojásból áll. A tojásokon Európában csak a tojó kotlik.
Települések jól ismert madara
Hazánk másik sokak által kedvelt madara a fehér gólya. A kéményeket, villanyoszlopokon épült hatalmas fészkeiben tojásaikat melengetik a szülők, ahol hamarosan megpattannak a tojások és kikelnek a fiókák.
A párok kapcsolata csak a költési idényre szól. A hím választja ki a párt, az egyedek fészkükhöz hűségesek.
A fészekaljuk három-öt tojásból áll. Napközben mind két szülő felváltva kotlik, éjszaka csak a tojó. Spanyolország egyes részein telepesen költ, ahol nem ritka 15-20 fészke sem egy fán vagy akár egy kolostor épületén. Sajnos hazánkban már régóta nem ismert ilyen telepe.



Változatos helyeken költ a tőkés réce
A tőkés réce a Balaton partszegélyében és egyéb tavakról jól ismert madárfaj. Fészkelőhelye igen változatos, megtelepszik a gabonaföldeken, csatornák partján, elhagyott nagyobb madárfészkekben is.
Hamarosan fiókákat, vezetgető családokat is meg lehet figyelni. Fészekalja 9-13 tojásból áll, amelynek színezete piszkosszürke.
A magasan épült fészekből a kikelt fiókák leugrálnak vagy a tojó a csőrében, hordja le őket. A hímek csak a kotlás elején tartózkodnak a fészek körül, utána csapatokba verődnek.







































































































































































































