Császármetszéssel született gorillabébi
A kicsi egy amerikai állatkertben jött világra, a beavatkozásban az állatorvosok mellett szülészek is részt vettek.
126 éves fennállása során először született császármetszéssel gorillabébi a seattle-i Woodland Park Zoo-ban – számol be az IFLScience. A ritka beavatkozást emberi szülészek és állatorvosok közösen végezték el, a világra jött kölyök egy 2,5 kilogrammos hím.
Az anya, Olympia, egy nyugati síkvidéki gorilla, a nyugati gorilla ezen alfaja súlyosan veszélyeztett. Az elmúlt 20–25 évben természetes állományuk több mint 60 százalékkal csökkent az orvvadászat és különböző betegségek miatt, ezért minden megszülető utód különösen fontos a faj fennmaradása szempontjából.
Miért volt szükség császármetszésre?
A vemhesség alatt végzett rutinvizsgálatok során az ultrahang problémát jelzett Olympiánál. Az állatorvosok altatásban részletesebb vizsgálatot végeztek, amely során megállapították, hogy a szülés nem halad megfelelően, és a kölyök természetes úton valószínűleg nem jöhetett volna világra.
Tim Storms állatorvos szerint Olympia a segítségük nélkül nem tudta volna megszülni a kicsinyét. „Ezért meghoztuk azt a kritikus döntést, hogy császármetszéssel hozzuk világra a kölyköt” – emelte ki.
A gorillákon végzett császármetszés rendkívül ritka, világszerte kevesebb mint egy tucat ilyen műtétről tudni. Az altatás önmagában is kockázatos lehet főemlősök esetében, ezért az operációt tapasztalt állatorvosok és önkéntes szülész-nőgyógyászok közreműködésével hajtották végre. Storms szerint a sikerhez az állatkert gondozói is nagyban hozzájárultak, mivel korábban megtanították Olympiát arra, hogy önként részt vegyen az ultrahangvizsgálatokon.
Ezért fontos a gorillabébi születése
A születés után nemcsak az emberek segítették az újszülöttet: Jamani, a gorillacsapat egy másik, nemrég szintén anyává vált nősténye ugyanúgy részt vett a kölyök gondozásában. Több alkalommal még meg is szoptatta Olympia kölykét. Arden Robert, az állatkert munkatársa szerint erre számítottak is.
Olympia jelenleg lábadozik, a gondozók pedig folyamatosan figyelik egészségi állapotát és kapcsolatát újszülöttel. A kölyök érkezésével az állatkertben élő nyugati síkvidéki gorillák száma 13-ra emelkedett.
Az esemény természetvédelmi szempontból is jelentős. Az állatkert részt vesz az Amerikai Állatkerti és Akváriumi Szövetség fajmentő programjában, amely a fogságban élő állatok genetikai sokféleségének megőrzését segíti. A szakemberek szerint az újszülött fontos szerepet játszhat a veszélyeztetett gorillák jövőjének biztosításában.
Mennyi idő kell, hogy helyrejöjjön egy erdő?
Ebben a videóban az erdők és gyepek ökológiai szerepéről beszélünk, különös tekintettel a vegetáció klímára gyakorolt hatására. Szó esik arról is, hogyan befolyásolják az adventív, különösen az inváziós növényfajok az őshonos élővilágot és a mikroklímát, valamint milyen összefüggések figyelhetők meg a természetes ökoszisztémák működésében.
Az édes gyümölcsök nyithatták meg az utat a piprák bámulatos tánca előtt
Ez az apró termetű, színes fajokból álló dél-amerikai madárcsalád arról vált híressé, hogy a párválasztás során elképesztő táncműsorral kápráztatják el a tojókat.
11 500 fényévnyi gombafonal húzódik a talajban
Elkészült a Föld gyökérgombáinak első globális térképe.
Ezek a lepkék szinte fittyet hánynak az öregedésre
Egy trópusi lepke háromszor olyan hosszú ideig élhet, mint rokonai, annak köszönhetően, hogy igen elmés öregedés elleni módszert fejlesztett ki.
Rejtőzködő madárszépség él öreg nádasainkban
A kifejezetten kecses vörös gém jóval ritkább szürke rokonánál.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
