Világszenzáció a Földközi-tengeren: fehér cápa bukkant fel a szellemhálók között

A Healthy Seas Alapítvány az idei év egyik legnagyobb, nyílt tengeri szellemháló-eltávolító expedícióját hajtotta végre május végén a Szicíliai-szorosban. Az akciót a Ghost Diving önkéntes technikai búváraival és a történelmi hajóroncsokat vizsgáló Society for Documentation of Sub-merged Sites szakértőivel közösen szerveztek meg egy parttól távoli hajóroncsnál.

A helyszín a tengeri biodiverzitás egyik kiemelkedően gazdag területe, ugyanakkor a Földközi-tenger egyik legintenzívebben halászott térsége is egyben, ahol az elhagyott halászhálók évekig csapdaként működnek a teknősök, nagyhalak és más tengeri élőlények számára.

A merülés közben Derk Remmers, az egyik önkéntes épp a roncsra tekeredett hálókat dokumentálta, amikor a látómezője szélén megmozdult valami. Rémülettel vegyes csodálattal vette észre, hogy egy hatalmas, kifejlett fehér cápa úszik el mellette teljes nyugalommal.

„Statisztikailag sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki megnyeri a lottó főnyereményt, mint hogy egy ilyen, ikonikus állattal találkozzon a víz alatt.

Évtizedeket tölthet el az ember a roncsok melletti merüléssel, de semmi nem tudja felkészíteni egy ilyen pillanatra, ami a Földközi-tengerben szinte felfoghatatlan élményt jelent.

A meglepő találkozás ellenére folytattuk a merülési tervünket és a hálók eltávolítását a roncsról, mert ez a pillanat minden korábbinál világosabban mutatta meg, mennyire fontos az itt végzett munkánk” – mondta Derk Remmers, a Ghost Diving munkatársa.

8 fotó

A felvétel a Földközi-tenger rejtett élővilágáról árulkodik

A Földközi-tenger nagy fehér cápáit eddig többnyire csak elpusztult, halászhálóba gabalyodott példányokból és ritka felszíni megfigyelésekből ismerte a világ és a kutatók. A most rögzített, víz alatti felvételek viszont egy élő, a természetes környezetében mozgó, felnőtt egyedet örökítettek meg. És éppen ez adja a dokumentáció különleges, tudományos értékét.

„A Földközi-tengeri nagy fehér cápákról rendelkezésre álló ismereteink jelentős része olyan egyedekből származik, amelyeket a halászok hoztak felszínre, de már elpusztultak.

Az ehhez hasonló megfigyelések hihetetlenül értékesek, mert segítenek jobban megérteni ennek a súlyosan veszélyeztetett fajnak az elterjedését, életmódját és viselkedését, amelynek fennmaradását az emberi tevékenység komolyan veszélyezteti.

Az elmúlt évek alatt már több olyan területet azonosítottunk, amelyek létfontosságúak a veszélyeztetett fajok számára. Ez az észlelés ezért is jelentős, hiszen megerősíti az adott térség természetvédelmi értékét – emelte ki Dr. Carlo Cattano, a Stazione Zoologica Anton Dohrn Szicíliai Tengeri Kutatóközpontjának munkatársa.

A roncs körül nyüzsgő élővilág és a fehér cápa felbukkanása azonban nem a véletlen játéka. A hajóroncsok a tengerben afféle mesterséges zátonyok, amelyek magukhoz vonzzák a halakat és más fajokat. Ha azonban szellemhálók kapaszkodnak beléjük, a menedéknek hitt roncsból egy pillanat alatt halálos csapda lesz azoknak az állatoknak, amelyek itt keresnek búvóhelyet.

A szellemhálók láthatatlan veszélyt jelentenek a tengerfenéken

A szellemhálók olyan elhagyott vagy elveszett halászeszközök, amelyek még hosszú évekig „tovább halásznak”, miközben már senki sem figyeli és nem is gyűjti be őket. A Földközi-tengerben a túlhalászás és az élőhelyek pusztulása eleve komoly nyomást gyakorol a tengeri ökoszisztémákra.

Ezek a hálók ráadásul teknősöket, nagy halakat, sőt tengeri emlősöket is csapdába csalhatnak – és végső soron lassú, kínzó pusztulásra ítélhetik őket. A korábbi merülések során a kutatók több olyan tengeri állatot, köztük veszélyeztetett álcserepes teknősöket (Caretta caretta) dokumentáltak, amelyek elhagyott halászeszközök fogságába estek.

Éppen egy ilyen természetvédelmi küldetés során bukkant fel a fehér cápa is. A megfigyelés jelentőségét nemcsak a ritka találkozás adja, hanem az a biodiverzitásban gazdag tengeri környezet is, ahol a búvárok dolgoztak.

„Azért tartózkodtunk a helyszínen, hogy eltávolítsuk azokat a szellemhálókat, amelyek tengeri élőlényeket ejtenek csapdába a hajóroncs körül kialakult ökoszisztémában, amely a helyi biodiverzitás egyik kiemelkedő pontját jelképezi.

Az ilyen pillanatok arra emlékeztetnek bennünket, hogy a Földközi-tenger nyílt vizeiben milyen rendkívül gazdag élővilág található, és milyen fontos megóvnunk azt az olyan megelőzhető fenyegetésektől, mint az elhagyott halászfelszerelések vagy a túlhalászat

– mondta Veronika Mikos, a Healthy Seas igazgatója.

A küldetésben részt vevő szakértők szerint az észlelés rendkívül szokatlan, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szélesebb körű ökológiai következtetések levonásához további elemzésekre és megfigyelésekre lesz szükség.

A természet „tudományos laborjában” gyűjtik a DNS-t

A Healthy Seas szervezet a szellemhálók eltávolítása mellett monitorozza a tengerek biodiverzitását, ahol a tengervédelmet a technikai búvárkodással, a tudományos együttműködéssel és a víz alatti dokumentációval ötvözik. Fő céljuk, hogy megtisztítsák a tengereket az elhagyott halászhálóktól és más tengeri hulladékoktól.

A begyűjtött anyagokat lehetőség szerint körforgásos gazdasági modellekbe, például újrahasznosított textil- és ipari termékek gyártásába irányítják. A szervezet önkéntes búvárcsapatokkal, halászokkal, kutatókkal és helyi közösségek-kel dolgozik együtt, és 2013 óta több mint 1300 tonna tengeri hulladékot távolított el világszer-te.

A legutóbbi expedíció során a merüléseket és a tudományos programot a Healthy Seas koordinálta, az SDSS a történeti roncsszakértelmet és víz alatti dokumentációt biztosította, míg a Ghost Diving technikai búvárai végezték a hálók tényleges levágását és felszínre hozatalát. Abban mind egyetértenek, hogy a roncs és környezete egy természetes „tudományos labor” funkciót tölt be, ahol a kutatók a merülések során környezeti DNS-mintavételt (eDNS) végeznek és rendszeres víz alatti megfigyeléseket tesznek, hogy jobban feltérképezzék, milyen fajok népesítik be ezt a különleges élőhelyet.

Az expedíciók során gyűjtött videók, fotók és tudományos adatok egy részét a következő hetekben fokozatosan teszik közzé, így a fehér cápáról készült felvétel csak az első eleme egy nagyobb történetnek. A tervük az, hogy a látványos képek és a kutatási eredmények együtt mutassák meg a nagyközönségnek, hogyan függ össze a tengerfenék történelmi öröksége, a szellemhálók jelentette kockázat és a Földközi-tenger még mindig meglepően gazdag élővilága.

A műanyagszennyezés és a tengeri élővilág pusztulása olyan globális kihívás, amely alól Magyarország sem vonhatja ki magát. Az elmúlt években ezért a National Geographic hazai kiadása több cikkben és videóban mutatta be, hogyan dolgoznak a Healthy Seas búvárai és partnereik a szellemhálók felszámolásán, milyen hatással van ez a tengerfenék élővilágára, és hogyan kapcsolódnak mindehhez olyan márkák, amelyek az újrahasznosított hálókból készítenek új termékeket.