Ez Magyarország egyetlen őshonos teknőse

A vízből kiálló faágon mozdulatlanul napozó teknős sokak számára a természet nyugalmát idézi. Kevesen tudják azonban, hogy ezen páncélos hüllők között nagyon sok az idegenhonos állat, Magyarországnak pedig egyetlen őshonos teknőse van, mégpedig a mocsári teknős.

A faj valódi hüllőkincs, amely évszázadok óta része a hazai vizes élőhelyek élővilágának. Zömök testét sötét, olajzöldes árnyalatú páncél borítja, fejét és nyakát pedig apró sárgás pettyek díszítik – olvasható a Hortobágyi Nemzeti Park oldalán. A kifejlett egyedek páncélja rendszerint nem hosszabb 20 centiméternél, de teljes testhosszuk a 30 centimétert is megközelítheti.

A faj szorosan kötődik a vizekhez: leginkább tavakban, holtágakban, mocsarakban és lassú folyású vizekben él. Idejének nagy részét a vízben vagy annak közvetlen közelében tölti, és rendkívül óvatos állat, amely a legkisebb zavarásra is a mélybe veti magát. Tavasszal, március végén vagy április elején bújik elő telelőhelyéről, az őszi lehűléskor pedig az iszapba ássa magát, hogy ott vészelje át a telet.

Ezért igazi kincs a mocsári teknős

A mocsári teknős fontos szerepet játszik a vizes élőhelyek ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Táplálékát vízi rovarok, férgek, csigák, békák és kisebb halak alkotják, emellett az elhullott állatokat is elfogyasztja. A beteg vagy legyengült halak zsákmányolásával hozzájárulhat a halállomány egészségének megőrzéséhez.

Bár egykor gyakori fajnak számított, állománya napjainkra jelentősen megfogyatkozott. A legnagyobb veszélyt az élőhelyek eltűnése, valamint az idegenhonos teknősök – például a sok helyen szabadon engedett vörösfülű ékszerteknősök – terjedése jelenti.

A mocsári teknős ezért természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű faj: Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, és az Európai Unió Natura 2000 hálózatának egyik jelölőfaja.